A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 471 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júniusban a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 13 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 24,2 százalékkal nőtt az import euróértéke - írja lapunknak eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1036 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 565 millió euró többlethez képest. Az első hat hónapban 16,2 százalékkal nőtt az export, míg 27,4 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 5713 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 2158 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3555 millió euró többlettel szemben.
Külső és belső bajok
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban, azaz a romlás szignifikáns részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott.
Lassulhat a folyamat, de messze a vége
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számítunk a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 4,5-5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.
A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülhetnének külpiacaink. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid-járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozásokszintén rontották a német exportkilátásokat, valamint az ellátási láncok újabb fennakadásait okozták. A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt.
A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem többlete - zárja pozitív hangvételben elemzését Suppan Gergely.
Ezt a kormányfő a Digitális Polgári Körök hatvani fórumán jelentette ki. 
