Egy lehetséges oroszországi pestisjárvány borzolja a kedélyeket világszerte, mióta egy szibériai pestiskutató intézet fiatal dolgozója tüdőpestis gyanújával életét vesztette állítólag a laborban eltört egyik fertőzött kémcső miatt. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy beszélni fog Putyinnal, és több információt kér tőle, eközben Brüsszelben az Európai Unió Egészségügyi Biztonsági Bizottságának ülésén vitatják meg a helyzetet, Mongólia és Kína hatóságai pedig szintén több tájékoztatást kérnek az incidensről.
Tehát aggódnunk kellene egy pestisjárvány miatt?
A Medúza szerint nem. Azt írják, igen furcsa, hogy Trump egy meg nem erősített oroszországi pestishalálesetre összpontosít, miközben az Egyesült Államokban évente átlagosan hét amerikainál diagnosztizálják a betegséget, köztük 2025-ben egy tüdőpestises esetet is igazoltak. Ha mégis beigazolódik az orosz eset, akkor 2016 óta ez lenne az első incidens az elmúlt tíz évben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eközben adatokat kért az oroszoktól az irkutszki régió helyzetéről, ez alapján alacsonynak értékeli az oroszországi lakosokra, és nagyon alacsonynak az európai emberekre jelentett kockázatot. Ők is tudják, hogy a pestis nem terjed olyan könnyen emberről emberre.
Akkor miért beszél mindenki erről?
A globális aggodalom fő forrása nem maga a lehetséges járvány és annak hatásai, hanem az orosz hatóságok – mondhatni már szokásos – hivatalos kommentárjainak a hiánya. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta, hogy a teljes és átlátható információmegosztás igen fontos a pontos kockázatértékeléshez és az „ellentmondásos jelentések tisztázásához”.
Fotó: DepositPhotos.com
Mindeközben közel 200 embert helyeztek karanténba Szibériában, miután a 28 éves Darja Sipilova október 2-án megbetegedett a munkahelyén, majd meghalt. Halálának pontos körülményei ismeretlenek. Egy magas rangú orosz tisztviselő a múlt héten a közösségi médiában azt írta: Sipilova „pestisben halt meg”. Az orosz egészségügyi felügyeleti hatóság (Roszpotrebnadzor) azóta kijelentette, hogy Sipilova „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” hunyt el. Helyi médiajelentések szerint a nő az Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboratóriumában történt baleset után fertőződött meg, de ezeket az információkat nem erősítették meg.
Mi a pestis? Vannak különböző típusai?
A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza. A baktérium általában rágcsálókban, például patkányokban és prérikutyákban él, de embereket is megfertőzhet. Ugyanaz a Y. pestis baktérium három különböző típusú pestist okozhat – magyarázza Thomas Jeffries mikrobiológus a The Conversation-ban.
A bubópestis bolhák útján terjed állatokról emberekre, és duzzanatot (úgynevezett bubókat) okoz a nyirokcsomókban. Egyéb tünet lehet a láz, fejfájás, hidegrázás és gyengeség. A bubópestis néhány napon belül halálos kimenetelű lehet, ha nem használnak antibiotikumokat. A pestis e formájával megfertőzöttek 30-60 százaléka meghal.
A vérmérgezéses pestis kezeletlenül, vagy közvetlenül is kialakulhat, ha a betegség bejut a véráramba. Az elnevezés utal a súlyos fertőzésre, amely vérzést és vérmérgezést okoz a szervekben.
A tüdőpestis – Sipilova szibériai halálának feltételezett, de nem megerősített oka – akkor fordulhat elő, amikor a bubópestis átterjed a tüdőre. A tüdőpestis emberről emberre is terjedhet apró légúti cseppek útján. A tüdőpestis a legritkább, de a legsúlyosabb formája a pestisnek, kezelés nélkül a halálozási arány akár 100 százalék is lehet. A tüdőpestis a többi tünet mellett súlyos tüdőgyulladást is magában foglal.
A pestis nem középkori betegség?
A bubópestis több tízmillió ember haláláért volt felelős a Földközi-tenger nyugati részén i. sz. 541 és 750 között, és a középkorban Európa lakosságának közel a felét elpusztította (fekete halál). De a középkor óta is voltak járványkitörések. Egy harmadik világjárvány, amely a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején robbant ki, 12 millió ember halálát okozta.
A pestis továbbra is előfordul Közép-Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Szibériában, ahol a mostani haláleset is történt. Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban folyamatosan jelen van a betegség. Az esetek jellemzően vidéki és mezőgazdasági területeken fordulnak elő, tehát egy esetleges laboratóriumi szivárgás ritkaságszámba megy.
Kezelhető?
Igen. Egy 10–14 napos antibiotikum-kúrával jól nyakon csíphető a pestis – feltéve, hogy a gyógyszerezést a fertőzés után röviddel elkezdik. 1995 óta azonban számos antibiotikum-rezisztens törzset észleltek a vadonban. Az 1980-as években a Szovjetunió tudósai is rezisztens törzseket fejlesztettek ki – ez a biológiai hadviseléssel kapcsolatos hipotetikus forgatókönyvek alapjául is szolgált. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a Sipilova halálát okozó vírustörzs antibiotikumokkal nem kezelhető, vagy hogy a laboratórium biológiai fegyvereket kutatna.
Oroszországban egyébként az 1930-as évek óta létezik vakcina a pestisre. Egy gyengített, élő pestisbaktérium-törzset (Yersinia pestis EV line NIIEG) használnak a betegség megelőzésére. Az oltóanyag mind a bubópestis, mind a cseppfertőzéssel terjedő, rendkívül veszélyes tüdőpestis ellen védelmet nyújt. Nem tömeges oltóanyagról van szó. Oroszországban és Kazahsztánban évente néhány tízezer ember részesül ebben a védőoltásban: elsősorban a pestiskutató laboratóriumok munkatársai, valamint a természetes módon pestissel fertőzött (enzootikus) területeken élő lakosság. A vakcina körülbelül egy évre biztosít immunitást, így a veszélyeztetett csoportoknak évente emlékeztető (booster) oltást kell kapniuk.
Mindeközben beindult a pánikgépezet, a közösségi oldalakon terjedő információk szerint legalább öt kórházat – köztük egy gyermekkórházat és egy szülészeti klinikát – háromhetes karantén alá helyeztek. A betegek nem hagyhatják el az intézményt, a látogatás pedig tilos. Kötelező maszkviselést rendeltek el az Irkutszki Alumíniumgyárban, a moszkvai hatóságok pedig állítólag elkezdték ellenőrizni az Irkutszkból érkező légiutasok testhőmérsékletét. Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás indult halálos kimenetelű egészségügyi szabályszegés miatt. Egyes sajtóhírek szerint Selehov utcáin már láttak védőruhát és maszkot viselő lakosokat, a moszkvai hatóságok állítólag hőmérővel ellenőrzik az Irkusztkból érkező utasokat. Mihail Favorov epidemiológus pedig kijelentette, hogy a Roszpotrebnadzor vezetője, Anna Popova személyes jelenléte Irkutszkban arra utal, hogy a helyzet „szörnyű és kritikus”.
Mínuszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön.
