A tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereiből álló testület honlapján elérhető dokumentum szerint a napirendi pontok között szerepel „Az Unió értékei – Magyarország / Az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott javaslat”, illetve az ezzel kapcsolatos „aktuális helyzet”.
Mint ismert, az Európai Parlament még 2018 szeptemberében kérte az Európai Tanácstól a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen azzal a céllal, hogy akadályozza meg a magyar hatóságokat „az Unió alapértékeinek megsértésében”. Az EP szerint a képviselőket elsősorban „az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta”.
Az eljárás végső esetben Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ez azonban inkább csak elvi lehetőség. Az eljárás az elmúlt öt évben lényegében nem haladt előre, az Általános Ügyek Tanácsa csak meghallgatásokat tartott. A döntéshez ugyanis négyötödös többségre lenne szükség a testületben. A tanács ma tárgyalja a lengyel helyzetet is – Lengyelország ellen 2017-ben indult meg a 7. cikkely szerint eljárás.
Ettől az eljárástól függetlenül ugyanakkor az EU már sújtotta pénzügyi szankciókkal Magyarországot a korrupciós és jogállamisági aggályok miatt: jelenleg mind a kohéziós pénzek, mind a Helyreállítási Alapból járó források be vannak fagyasztva.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
