"Mivel bizonyos országok milliárdos hozzájárulásokat szereznek az uniós adókból, legalább annyi +ellenszolgáltatást+ meg lehet követelni, hogy tartsák magukat az uniós szabályokhoz" - közölte Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnapi osztrák lapinterjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben anyagi nyomásgyakorlásra van-e szükség.
Az interjú az Österreich című országos kiadású, politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi kiadásában jelent meg. Az interjúban a kancellár két kérdés kapcsán beszélt Magyarországról és Lengyelországról.
"Európa értékközösség is, ezért nem elfogadható, hogy ezek az országok lépésről lépésre felszámolják a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, valamint korlátozzák a sajtószabadságot" - mondta a kancellár, aki szerint le kell vonni a következtetéseket.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minderről a következő uniós költségvetési tárgyaláson feltétlenül szót kell ejteni.
|
| Christian Kern (Forrás: EPA/JULIEN WARNAND / POOL) |
Szijjártó válasza
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Christian Kern úgy próbál belpolitikai népszerűtlenségén változtatni, hogy Martin Schulzhoz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjéhez hasonlóan szünet nélkül Magyarországot szidalmazza.
Szijjártó szerint az Európai Unió valóban értékközösség, és a magyarok értéknek tartják a biztonságukat, a határvédelmet, sőt azt is, hogy Ausztriát is mi védjük az illegális bevándorlással szemben.
Magyarország azonban nem tartja a közös értékek részének, hogy valaki beleszól egy másik ország belügyeibe, és meg akarja mondani, hogy a magyaroknak kikkel kell együtt élniük, "ezt a liberális gőgösséget elutasítjuk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter azt írta: a kötelező kvóta egész Európában kudarcot vallott, Magyarország tehát nem kritikát, hanem elismerést érdemelne, mert ellentétben a képmutatókkal mindig őszintén, világosan és egyértelműen elmondta, hogy elutasítja az illegális bevándorlók betelepítését.
Úgy fogalmazott: "az osztrák kancellár a bevándorlók betelepítésén, a Soros-terv végrehajtásán dolgozik", Magyarország ezzel szemben mindig meg fogja védeni magát.
Ez már háború?
A kancellár még a múlt héten a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva a többi között azt mondta, az unió szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását.
Szijjártó Péter az interjúra reagálva aztán kijelentette: Európában hadviselés zajlik azokkal szemben, akik nem hajlandók illegális bevándorlókat befogadni, ennek a hadviselésnek két eszköze van: a jogi és a pénzügyi fenyegetőzés. A miniszter szerint létezik egy "Soros-terv" arról, miként kell fenyegetéssel rávenni országokat arra, hogy migránsokat fogadjanak be. Az osztrák kancellár a magyar miniszter szerint nyilatkozatával beállt azon balliberális politikusok közé, akik ezt támogatják, és kinyilvánította, hogy el akarja venni a szerződések alapján járó uniós forrásokat.
Színvonaltalan Szijjártó kijelentése
Andreas Schieder, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti frakcióvezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva egyebek mellett színvonaltalannak nevezte Szijjártó Péter csütörtöki kijelentéseit az osztrák kancellárról, és azt hangoztatta, hogy az unió egy értékközösség, amelyet "nem szabad összekeverni egy bankautomatával".
Ki kit véd
Norbert Hofer, az osztrák parlament harmadik elnöke, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke viszont szombati közleményében bírálta az osztrák kancellár Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseit, amelyeket kevéssé tárgyilagos kritikaként értékelt. Hofer az osztrák hagyományok megszégyenítéséről beszélt, szerinte Ausztria külpolitikai újrapozícionálására van szükség.
|
| Norbert Hofer. (MTI/EPA/Florian Wieser) |
Az SPÖ parlamenti frakcióvezetőjének reagálása szerint megdöbbentő, hogy az FPÖ inkább Magyarországot védi és Ausztriát támadja. Andreas Schieder kifejtette: a nemzetközi kritika nem a magyar népnek szól, hanem a jobboldali nacionalista kormánynak. A frakcióvezető szerint Orbán Viktor Európa-ellenes politikájával el akarja terelni a figyelmet az ország szociális mélypontjáról.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
