"A célunk az állam feladatának elvégzése helyett az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar költségvetési átláthatóság hiányosságaira. Az adatokhoz ezért lábjegyzeteket, magyarázatokat fűztünk, amellyel nemcsak befogadhatóbbá válik a törvény tartalma, de az adatok érvényességének korlátai is világossá válnak"
- írják.
Az oldalon az elfogadott 2022-es költségvetés (november végén hatályos) mellékletének adatai láthatóak. Ennek tagolását a törvényben használt fejezeti szint felett egy, a navigációt segítő újabb szinttel egészítették ki, illetve néhány további ponton újracsoportosították, hogy könnyebben kereshetőek legyenek a költségvetés tételei.
Persze a "könnyebb" nem jelenti azt hogy "könnyű" - ahogy a K-Minitor is jelzi, számos olyan eleme van a költségvetésnek, ami nem éppen az átlátható, elszámoltatható költségvetési gazdálkodást segíti. Ilyen az innen-onnan összelapátolt Gazdaság-újraindítási Alap, az 550 milliárdos, nem részletezett Beruházási Alap, vagy éppen a logikailag egy területhez tartozó kiadások széttagoltsága.
A 2022-es költségvetés bemutatása interaktív adatvizualizáció formájában itt található >>
Szókimondó tanulmány arról, hogyan lehetetlenítik el az állampolgár dolgát
Hogy a probléma mekkora, a költségvetési gazdálkodás mennyire átláthatatlan, azt egy bravúros tanulmánnyal szemléltetik: Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője egy olyan egyszerű kérdésnek szeretett volna utánajárni, mint hogy a kormány többet és hatékonyabban költ-e az elfogadott költségvetés szerint felsőoktatásra, mint korábban - azt gondolnánk, ehhez néhány sort elég összehasonlítani pár excel-táblában.
A valóság ennél nem is lehetne távolabb: a szakember 14 oldalon keresztül mutatja be az átláthatatlanság három szintjét, aminek a végén - vigyázat: spoiler! - egyáltalán nem derül ki, hogy az eredeti kérdésre a válasz igen vagy nem.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
