"Mivel a ciklus főpolgármester-helyettes nélkül kezdődött meg, de a fővárosnak, az intézményrendszernek működnie kell, ezért Karácsony Gergelynek volt az a javaslata, hogy a helyzet megoldásáig jöjjön létre főigazgatói poszt" – ismertette kinevezése körülményeit Kiss Ambrus, aki október 1-je óta ilyen minőségében igazgatja Budapest ügyeit.
A korábban általános főpolgármester-helyettesi pozíciót betöltő várospolitikus azt is hozzátette, ez várhatóan csak egy átmeneti állapot, és azokat a döntés-előkészítési feladatokat kell ellátni, amit eddig a főpolgármester-helyettes végzett el. Úgy véli, hatáskörszűkülésről nem beszélhetünk, mivel maga a döntés vagy főpolgármesteri, vagy bizottsági vagy közgyűlési szinten születik meg.
„Mindenki akkora pályát tud bejátszani, amekkora ambíciója van”
– fűzte hozzá Kiss Ambrus.
Fotó: YouTube / Klasszis
Mivel a főpolgármester-helyettes megszavazásához szükséges a két legnagyobb frakció (a Tisza Párt és a Fidesz) közül legalább az egyik támogatása, felvetődött a kérdés, tárgyaltak-e akár Magyar Péterrel, a Tisza elnökével vagy Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével. Kiss Ambrus közölte, nem történt semmi ilyen egyeztetés, Magyar Pétert nem is ismeri, Szentkirályi Alexandrával pedig csak most, közgyűlési keretek között találkozott. Felidézte, a főpolgármester-helyettes jelölésének kizárólagos joga a főpolgármesteré, neki kell felmérnie, van-e elég támogatottság a helyettesének megválasztásához.
A Vitézy Dáviddal kapcsolatos kérdésünkre Kiss Ambrus elárulta, őt régóta ismeri, és tárgyalópartnerek voltak akkor, amikor Vitézy még kormányzati oldalon dolgozott. Arra a felvetésünkre, hogy vele együtt tudnának-e dolgozni, ha adott esetben mindketten főpolgármester-helyettesek lennének, Kiss azt mondta, a főpolgármester-helyettességnek három feltétele van:
- az illető vállalja-e,
- a főpolgármester előterjeszti-e,
- a Fővárosi Közgyűlés megszavazza-e.
Kiss rámutatott, ebből a háromból egy az ő hatásköre, arra kérdésünkre pedig, hogy ha Karácsony Gergely őt jelölné, akkor vállalná-e, határozott igennel felelt. A főigazgató azt mondta, a főpolgármester-helyettesi poszt egy bizalmi viszonyon kell, hogy alapuljon, ha nem ilyen, akkor „iszonyúan kusza helyzet állhat elő”.
A tét 420 milliárd forint
"Budapest költségvetésének elfogadásához sok egyeztetés, illetve a realitásokkal való szembenézés szükséges" – közölte Kiss Ambrus, aki úgy látja, pénzbőség esetén talán még nehezebb is ezt megalkotni. Mint mondta, a fővárosnak alapvetően három fő bevételi forrása van. Az iparűzési adó 54 százaléka a fővárosnál marad, 46 százaléka pedig a kerületeket illeti meg a forrásmegosztás alapján. A második tétel az állami feladatok ellátása alapján járó 40 milliárd forintos normatív támogatás: hajléktalanellátás, közösségi közlekedés működtetése, közterületek, temetők fenntartása, idősotthonok működtetése, kulturális intézmények működtetése után. A harmadik fő bevételi forrás pedig a térítési díjakból, közterület-használatból, parkolási díjakból, bérleti díjakból, üzemeltetési díjakból, osztalékbevételből származó források. Kiadási oldalon pedig két óriási tétel van: a közösségi közlekedés idén nagyjából 160 milliárd forintot emészt fel, a másik pedig – mint Kiss fogalmazott – „az állam működtetése”, azaz a 75 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás.
Tehát miközben a fővárosnak a törvény által nagyon helyesen előírt kötelező feladatokat el kell látnia, eközben egyértelműen nettó befizetője a kormányzatnak – hangsúlyozta Kiss Ambrus. Vagyis miközben kifizetik a közösségi közlekedés költségeit és a szolidaritási hozzájárulást, amik összességében 240 milliárd forintot tesznek, ezzel szemben be tudnak szedni körülbelül 400 milliárd forintot, a kettő különbségéből kell kifizetni a kamatkiadásokat, a korábbi években felvett hitelek tőketörlesztését, a kötelező feladatok ellátásának költségeit – mondta a főváros főigazgatója.
Nézői kérdéséként merült fel a Biodóm befejezésének kérdése, amire Kiss Ambrus úgy reagált, az kormányzati projekt, a főváros fejlesztési pénzt nem tett bele, csak a működést, az állagmegóvást finanszírozzák. A befejezéssel kapcsolatban úgy vélekedett, olyan mértékű a költségnövekedés, hogy az nemhogy a mostani, de még a 2018-as gazdasági helyzetben sem érné meg. Azt sem tudni, valaki egyáltalán végiggondolta-e, hogy ennek a beruházásnak mikor jön vissza az ára.
Fotó: Depositphotos
Budapest folyószámlája október elsején „nagyjából plusz nullás” volt, és az utolsó negyedévben még nagyságrendileg 30 milliárd forint iparűzésiadó-bevételre számít a főigazgató. Ugyanakkor számítottak arra is, hogy a kormány kifizeti a Lánchíd felújítása után hátralevő 6 milliárdos tartozását, illetve a trolibuszok beszerzésének költségeit, körülbelül 11 milliárd forintot. Utóbbi esetében ráadásul a kormányzatnak csak meg kellene kötni a támogatási szerződést, és akkor be lehetne nyújtani a végszámlát az Európai Bizottságnak, akik kifizetnék ezt az összeget. Kérdésünkre a főigazgató ismertette, augusztus végén, az iparűzési adók befizetése előtt a 60 milliárdos hitelkeretből nagyjából 58 milliárd forintot használtak fel.
A Lánchíd felújítása után fennmaradt 6 milliárdos követeléssel kapcsolatban Kiss Ambrus hangsúlyozta, nem mondanak, de nem is mondhatnak le erről a pénztől, mivel kormányhatározat és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának két határozata is áll mögötte, ők teljesítették a feltételeket. Budapest második embere szerint itt inkább „politikai kekeckedés” zajlik, míg a trolipénz kapcsán „szerencsétlenkedés” áll mögötte. Arra a felvetésükre, hogy ezt a 2022 vége óta esedékes hatmilliárd forintot a főváros 17-18 százalékos kamatra tudja csak meghitelezni, ami mellett volt egy 2023-as 17 százalékos infláció is, a főigazgató úgy vélekedett, a kormányzat addig húzza ennek kifizetését, míg reálértéken elveszíti az értékét és kis túlzással egy kandelábercsere értékére csökken.
A helyi iparűzési adó átalakítására, a jövő évi növekmény elvonására vonatkozó kérdésünkre Kiss Ambrus úgy felelt, egyelőre „elég összevissza beszédet lát”. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő márciusban esedékes adóelőleg alapja a 2023-as teljesítmény, a májusi befizetést és a szeptemberi úgynevezett második előleget pedig a 2024-es eredmény alapján kell fizetniük a cégeknek.
Rákérdeztünk arra a kormányzati intézkedésre, mely megtiltott az önkormányzatoknak a faktorálást. A főigazgató emlékeztetett, nem csak a Lánchíd- és trolipénzekre várnak egyelőre hiába, de energiatámogatásra sem tudtak pályázni. A likviditási problémákat viszont menedzselniük kellett, ezért találták ki azt, hogy a közlekedésszervezői díjból fennálló kötelezettséget egy banki konstrukció keretében, kötelezettség-átvállalással finanszíroztatták meg, és csak a következő évi iparűzésiadó-bevételből, súlyos kamatokkal terhelten fizették ki. Ez a csaknem 50 milliárd forint viszont idén sincs benn a bevételek között, ezért a terv az volt, hogy ezt az idei év végén is hasonló módszerrel oldják meg. Jelenleg vizsgálják, hogy milyen konstrukciók jöhetnek szóba.
Kell egy ház
A beszélgetés során szóba került a most már kormányzati szinten is kezelni kívánt lakhatási válság is. Kiss Ambrus rámutatott, a lakhatási válság a rossz bérszerkezet miatt alakult ki, azért nehéz ma közszolgálati dolgozót találni, mert az ő jövedelmükből nem tudják kifizetni a lakbért. A főigazgató közölte, lakhatási garancia keretprogramot raktak össze uniós pénzből, ennek keretében üresen álló bérlakások felújítását valósítják meg, illetve a Lakásügynökség program is működik. Rámutatott arra is, a rövid távú lakáskiadással, az AirBnb-vel is foglalkoznia kell a fővárosnak. Ezzel kapcsolatban Kiss azt mondta, bár szociálpolitikailag a hosszú távú lakáskiadás áll szívéhez közel, de ha ez adózási szempontból nagyobb terhet jelent, akkor az arra ösztönzi a tulajdonost, hogy inkább rövid távon adja ki a lakást. Megjegyezte, tény, hogy az AirBnb-nek árfelhajtó hatása van, ettől biztos feljebb mennek az albérleti árak. Ha ezek az ingatlanok megjelennének az albérleti piacon, akkor ha nem is bezuhannának, de csökkennének az albérleti díjak.
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
Kiss hozzátette, erre nekik a Lakásügynökség a válaszuk, ami nemcsak felújítást és kiadást jelent, hanem azt is, hogy aki lakást szeretne kiadni, de a „macerát” elkerülné, akkor felajánlhatja a Lakásügynökségnek, amely kezeli ezeket az adminisztratív dolgokat. Kérdésünkre azt is közölte, céljuk egy „kettes csomag”, mely során a Lakásügynökség a karbantartást is vállalná, valamint a „hármas csomag”, ami akár a teljes felújítást is magába foglalná. Közölte, a Lakásügynökségtől a lakástulajdonos havonta kapna fix összeget akkor is, ha a lakás üresen áll, viszont aki ki szeretné venni, az a piaci árnál 30 százalékkal kisebb bérleti díjért szerez lakhatást. Hozzátette, preferált célcsoportjuk a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók, akiknek nincs saját lakástulajdonuk. Kiss Ambrus azt is közölte, a fővároshoz visszakerülő, oktatási funkciójukat vesztett iskolaépületeket is megvizsgálják, melyek alakíthatók át bérlakásokat magukba foglaló épületté. Ezeket szintén a Lakásügynökségen keresztül fogják bérbe adni.
A Lakásügynökségi modell Kiss Ambrus szerint elszámolható uniós támogatásra, amit pedig az elkövetkező években lakhatásra kívánnak fordítani, az 20 milliárd forint lenne. Jelenleg azonban egyelőre csak pár száz milló forintot tudnak a bérlakásokra költeni, ami talán az állagmegóváshoz épp, hogy elég.
A főváros főigazgatója úgy fogalmazott, örül, ha az alapműködéshez szükséges összeget ki tudják fizetni,
„a fejlesztésektől minden erőforrást elvont ez a rendszer, csak az uniós pénzekre tudunk támaszkodni, ha enged hozzáférni a kormányzat”.
Autósüldözés?
Olvasói kérdésre válaszolva Kiss Ambrus azt mondta, szerinte a BKK ügyében jó megállapodást kötöttek februárban, bár azt a kényszer szülte. Felidézte, decemberben hirtelen megszűnt az a helyzet, amit az utasok megszoktak, hogy a HÉV-en felmutatják a Budapest-bérletet, erre megoldást kellett találni. Kiss Ambrus azt mondja, az állam ennek a feladatnak az ellátásához 12 milliárd forinttal járul hozzá. Felidézte, ők a BKK-ba éves szinten 150 milliárdot tesznek bele, a fővárosiak pedig jegyártámogatással együtt 80 milliárd forintot. Ideális esetben viszont ez úgy nézne ki, hogy egyharmad-egyharmad-egyharmad részben fizetnék. Úgy véli, ha valóban ilyen lenne a finanszírozás, akkor a főváros részét nem elvonnák, hanem fejlesztésekbe tudnák tenni.
A főigazgató példaként említette a kisföldalattit, amely élettartama végén jár, fel kellene újítani. Felidézte, erre még a kormány is szánna forrásokat, hiszen a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajhoz az lenne az egyetlen közösségi közlekedési kapcsolat.
Kiss Ambrus azt mondta, az autósforgalomnak az egyetlen alternatívája a közösségi közlekedés, és – mint fogalmazott – „ez nem egy autósellenességből fakad, hanem a realitásból”. Úgy vélte, ha több teret kapnának az autósok, az is megtelne. Hozzátette, nekik feladatuk, hogy a közösségi közlekedési hálózatot fejlesszék, mert közben újabb mini városközpontok, lakópark-csomópontok fejlődnek ki, őket sem arra ösztönözzük, hogy autóval jöjjenek be a városba. „A tarifamegállapodás arra egy lehetőséget ad számunkra, hogy ezeket jobban összehangoljuk” – emelte ki Kiss Ambrus. Hangsúlyozta, épp ezek miatt nem terveznek sem tarifaemelést, sem járatritkítást.
A főváros közlekedése kapcsán felmerült a Kúria által eltörlésre ítélt behajtási díj is. Felidézte, a tranzit-teherforgalom csökkentése érdekében kivetett díjat 2011-ben vezette be a főváros, és „2024-ben ébredt fel valaki a kormányhivatalban, és azt mondta, ó, hát itt nincsen ennek szerinte törvényi alapja”. Kiss Ambrus azt mondja, három hónapjuk van új behajtási rendszer megalkotására, ehhez azonban törvényi alap is kellene. A főigazgató azt mondta, bár a törvénytervezet 2022 óta készen van, azt még nem is terjesztette a kormány a parlament elé. Kiss Ambrusnak az a félelme, hogy mivel az M0-s már teljes egészben fizetős, a jövő év elejétől a teherszállítók lassan átállnak arra, hogy Budapestet használják átmenő forgalomként. Az intézkedés költségvetési vonzatáról Kiss azt mondta, ennek bevételi oldalán nettó kétmilliárd forint volt, ám a rendszer üzemeltetésének költségei is vannak. Összességében azonban úgy vélte, az ebből származó egymilliárdos haszon a 420 milliárdos működési költségvetéshez képest „akár hibahatárnak is tűnhet”, ő maga inkább olyan rendszert szeretne, ami nem ösztönzi a fuvarozókat, arra, hogy Budapesten menjenek át, ha lehetne más alternatívájuk.
Fotó: Wikipedia
A beszélgetés végén az atlétikai világbajnoksághoz történt fővárosi hozzájárulásért megígért Egészséges Budapest Program végrehajtásáról kérdeztük Kiss Ambrust. A főigazgató úgy vélte, a 2023-as zárszámadási törvényben szereplő fejlesztésekben a kormányzat összemosott olyan projekteket, melyek nem részei az Egészséges Budapest Programnak. Megjegyezte, a dokumentumban felsorolt fejlesztések közül csupán egy XVIII. és egy XI. kerületi rendelő befejezése tartozik ide, a többi pedig, amiben például kórházi wifi kialakítása van, „kérte a fene” – mondta Kiss Ambrus. Felidézte, annak idején ők szakrendelők fejlesztésére kérték ezeket a pénzeket, évente 10-10 milliárd forintot. Mint mondta, 2020-2021-ben még sikerült elosztani ezeket a forrásokat, ám – mint a főigazgató beszámolt róla – összességében nagyjából 25 milliárd forintot költöttek az Egészséges Budapest Programon keresztül.
Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus azt is mondta, ezek főleg kerületi fejlesztések voltak, maga a főváros évi nagyjából 2 milliárd forintot kértek belőle a fővárosi CT-MR program megvalósítására. Ennek keretében daganatgyanú esetén hét napon belül garantáltan kap a páciens időpontot és vizsgálatot is, valamint három napon belül a vizsgálati eredményt is megkapja, és a betegútmenedzsmentet is biztosítják. Aláhúzta, 2020 óta több mint tízezer embert tudtak diagnosztizálni. Kiss Ambrus hozzátette, nem teljesültek tehát a kormányzati ígéretek, ők pedig ragaszkodnak hozzá, hogy a teljes összeget megkapják, így folytatni tudják a programot.
