A kormánynak az az érdeke, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás - mondta Varga Mihály a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának testületi ülésén a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint.
Történelmi egyezség született
A miniszter közölte, a bérmegállapodáson nem kíván változtatni a kormányzat, hiszen az érdekképviseletek is elismerik, hogy egy eredményes, korábban mindenki által elfogadott, történelmi jelentőségű egyezség született két évvel ezelőtt.
Varga szerint a gazdaság teljesítménye várhatóan a harmadik negyedévben is erőteljesen növekedett, így éves szinten a gazdaság bővülése jóval meghaladhatja a 4 százalékot. Az államháztartási hiány továbbra is három százalék alatt van Magyarországon, idén 2,4 százalékkal számoltak, a mérsékelt hiány ugyanakkor a beruházások támogatását is lehetővé teszi.
Új tervek a munkaerőhiányra
Varga Mihály elmondta, a munkaerőpiac terén a kormány új típusú intézkedéseket tervez, ennek jó példája a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajló kísérleti program, ami a munkaügyi hivatalok átalakításával jár.
A népesedési kihívások megoldásának a kormány a gyermeket nevelő családok támogatását tartja, emiatt konzultációt is kezdeményezett, amelynek eredménye a következő évtizedekre komoly hatással lehet. A miniszter elmondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás, ami a minimálbér és garantált bérminimum érdemi emelését, illetve a munkáltató adók csökkentését tartalmazza, kiemelkedő béremelkedést eredményezett Magyarországon.
Mint mondta, a magasabb bér segített a vállalatoknak megtartani a szakképzett munkaerőt, emelte a munkából élők jövedelmét is növelte. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek, ami a bruttó és nettó bérek közel 30 százalékos emelkedését eredményezte az elmúlt két évben.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
