Írország és Spanyolország is az év vége előtt kiléphet az uniós mentőprogramból - közölte az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozása után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a csoport elnöke hétfőn este Luxembourgban.
A politikus elmondta: arról egyelőre nem döntöttek, hogy a programok végeztével a két országnak van-e szüksége bármilyen további készenléti, elővigyázatossági hitelre, és ha igen, milyen formában. Erről a következő novemberi tanácskozáson dönthetnek. A holland pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy mindkét ország költségvetési kilátásai javulnak, illetve jelentős pénzügyi konszolidáció valósult meg.
Hamarosan a görögök helyzetét is értékelik
Írország a következő felülvizsgálat lezárultát követően 2,3 milliárd euróhoz juthat még hozzá. Portugália a jövő év közepén léphet ki a mentőprogramból, az ottani reformok is kezdenek beérni, javul a versenyképesség, a gazdaság kezd exportvezérelt egyensúlyba kerülni, de jogi és oktatási reformra még például szükség van - tette hozzá.
Görögországról szólva az Eurócsoport vezetője kijelentette, hogy jelentős konszolidációs erőfeszítések történtek, Athén pedig azért küzd, hogy pozitív strukturális mérleget tudjon felmutatni. Továbbra sem nyilatkozott azonban egyértelműen arról, ami Brüsszelben hónapok óta kering a nemzetközi sajtóban, vagyis, hogy Görögországnak lesz-e még szüksége további segítségre, pénzre. Decemberben-januárban mérjük majd fel, hogy van-e rés a finanszírozásban, a 2014 utáni szükségleteket pedig a jövő év folyamán értékeljük majd - közölte.
Fontos a pénzügyi stabilitás
A pénzügyminiszterek áttekintették, hogyan áll a bankunió. Jeroen Dijsselbloem megemlítette, hogy heteken belül hatályba lép a közös bankfelügyelet. A bajba kerülő bankok feltőkésítésével kapcsolatban pedig megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint az eurózóna állandó mentőalapjából, az Európa Stabilitási Mechanizmusból (ESM) csak a legvégső esetben lehet majd feltőkésíteni, megmenteni bajba jutott pénzintézeteket. Elsőként a magánszektor lehetőségeit és a belső forrásokat kell felmérni, ha ez a lehetőség nem elegendő, akkor az adott tagállam az állami támogatások szabályait betartva kell megoldást találjon a helyzetre, és csak ha erre nem képes, akkor vehetőek igénybe az ESM forrásai.
Dijsselbloem beszélt a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos egyeztetések állásáról is. A bankszanálási és talpra állítási irányelv értelmében lesznek tagállami bankszanálási alapok, és egységes bankszanálási mechanizmus is létre fog jönni, amelyet a pénzügyi szektorra kivetett adókból töltenének fel. Ennek feltöltése viszont akár évekig is tarthat, addig az ESM mintegy áthidalóként léphetne közbe a szanálási alap helyett, amely viszont utólag szedné be a bankszektortól a szanálásra fordított forrásokat - magyarázta Jeroen Dijsselbloem.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is arról beszélt, hogy a bajba jutott bankok megmentésénél világos sorrendet kell felállítani azzal kapcsolatban, hogy a különböző forrásokat mikor és hogyan lehet bevonni a pénzintézet talpra állításába.
"Az adófizetőket meg kell kímélni, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni" - szögezte le Rehn, aki egyetértett Dijsselbloemmal abban, hogy elsőként a tulajdonnal rendelkező magánbefektetők, részvényesek és a hátrasorolt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötvényesek forrásait kell felhasználni a pénzintézet megmentésekor.
