A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány számításai szerint ha mostantól elkezdenénk lecserélni a fosszilis tüzelőkkel működő infrastruktúrát - erőműveket, gyárakat, autókat, hajókat és repülőket - zéróemissziós alternatívákra, akkor 66 százalék esélyünk lenne, hogy 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a globális felmelegedést az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Mint az ENSZ tavaly októberi, apokaliptikus klímajelentése felvázolta, ez a fél fokos eltérés óriási jelentőségű lehet. A jelentés szerint 1,5 fokkal számolva 2100-ig 10 centiméterrel alacsonyabb tengerszint-emelkedés lenne valószínű, ami mintegy 10 millióval kevesebb ember életét érintené, mint a 2 fokos emelkedés-hozta áradások. Mérsékeltebb melegedésnél a további időjárási jelenségek is kevésbé lennének extrémek: százmilliós nagyságrenddel kevesebb ember válna földönfutóvá, és menekülne meg az éhinségtől, ha a viharokat, szárazságokat és hőhullámokat nem korbácsolná tovább az a plusz fél fok.
Christopher Smith, a kutatás vezetője szerint az adatok egyszerre közölnek jó és rossz hírt. Mint mondja, geofizikai szempontból bíztató a számítás eredménye, de a hétköznapi élet felől nézve azt jelentik, hogy elérkeztünk az utolsó lehetőséghez a klímaváltozás megfékezésében, és mostantól fogva gyakorlatilag nem szabadna semmi olyat építenünk, ami káros anyagot bocsát ki.
A kutatócsoport számítógépekkel modellezte le, mi történne a bolygó hőmérsékletével egy azonnali fosszilistüzelő-kivezetés esetén. Az erőművek élettartamát 40 évben határozták meg, az autókét 15, a repülőgépekét 26 évben. A program ugyancsak feltételezte a marhahús- és a tejtermék-fogyasztás leállását, melyekre szintén nagy emissziójú iparág épül. Ha mindez megvalósulna, akkor a modell szerint 40 évbe telne, míg a bolygó széndioxid-kibocsátása nullára csökkenne, és ezáltal 66 százalékrra nőne az esélye annak, hogy megtartjuk a melegedést a 1,5 Celsius fokon belül. Ha 2030-ig nem indul meg az átállás, akkor ez az esély 33 százalékra zuhan.
A tanulmány ugyanakkor nem kalkulált a lehetséges fordulópontokkal, melyek során hirtelen nagy mennyiségű metán szabadulna fel, például a permafroszt felolvadásával. Ezek a pontok iszonyúan meglöknék a klímaváltozást.
A kutatók tisztában vannak azzal, hogy az általuk felvázolt megoldás szélsőségesen ambiciózus, mégis fontosnak tartották jelezni, hogy igenis, még mindig lehetséges megfékezni a klímaváltozást. Mint Smith mondja: "Nem az éghajlati rendszer áll az utunkba, hanem a globális társadalom."
Smith egyébként személy szerint úgy véli, már nem fog sikerülni a 1,5 fokon belül tartás, és bár már megvan a helyes irány, nem teszünk eleget, ezért tempósan haladunk a 2, de akár 2,5 fokos melegedés felé. Ugyanakkor leszögezi: fontos, hogy meglegyen a célkitűzés, akkor is, ha elérhetetlennek tűnik, mert ha nincs cél, akkor nem jutunk sehová.
"Ha olyasvalamit célzol meg, amit nagyon nehéz elérni, és kicsivel mellé trafálsz is, az még mindig jobb, mintha céltalanul bolyonganál egy senkinek nem jó, eljövendő klíma felé."
(Guardian)
Összefeszült a Perzsa-öböl két nagyhatalma, az Egyesült Arab Emírségek pislogott először. 
