A gázárak és az energiapolitika aktuális kérdései is terítékre kerültek az ATV Start keddi adásában.

A Klasszis Klub vendége ezúttal Holoda Attila energetikai szakértő volt, akivel a részletesen kitárgyaltuk az aktuális energiapiaci helyzeteket. A szakértő beszélt arról, hogy a világpiaci áresés ellenére miért nem kap a magyar lakosság olcsóbb energiát. Reagált a magyar kormányfő önkritikusnak tekinthető kijelentésére, és az is szóba került, hogy szükség van-e Paks 2-re, de vajon megvalósulhat-e belátható időn belül az oroszokkal a beruházás. Holoda Attila arról is beszélt, hogy szerinte milyen hibákat követett el a kormány az energiapolitikában.

A hét egyik legfontosabb belpolitikai eseménye Palkovics László, technológiai és ipari miniszter belebegtetett távozása lett. Noha a kormány hivatalosan továbbra sem kommunikálta a miniszter lemondását, informálisan számos olyan jel volt, amelyek biztossá tették ezt. A kiváltó okokról, illetve a hazai energiapolitika lehetséges változásairól beszélgetett az ATV Reggeli Start című műsorában kollégánk, Király Béla és Szabó M. István, a Napi.hu szakújságírója.

Az energiapiacok és az energiaellátás Oroszország ukrajnai háborúja okozta helyzete azonnali válaszokat igényel - jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.

Orbán Viktor szerint az orosz olaj elleni szankciók felérnek a magyar gazdaságra dobott atombombával. Ez a kijelentés azonban többek szerint erős csúsztatás. Holoda Attila energiapiaci Klasszis Klubunk május 26-i vendége, akivel többek között arról beszélünk, hogy kiváltható-e az orosz olaj? A második Orbán-kormányban rövidebb ideig az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltő szakemberrel emellett a magyar energiapolitika legfontosabb kihívásait tekintjük át.

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett. Káncz Csaba jegyzete.

Az ellenzék energiapolitikai szakértője az orosz gáz szükségességéről, Paks 2-ről és a mostani, szerinte igazságtalan rezsicsökkentésről is beszélt az mfor.hu-nak adott interjúban.

Az atomenergia és a földgáz ugyan hasznos lehet a szén kiváltásában, de nem fenntartható, ráadásul pénzügyileg is egyre kevésbé éri meg belefektetni – vélekedik Frans Timmermans, az Európai Bizottság európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelős ügyvezető alelnöke, aki brüsszeli irodájában nyilatkozott lapunk és több más európai lap tudósítójának. Az alelnök az interjúban arról is beszélt, hogyan juthatna Budapest több forráshoz a város élhetőbbé és zöldebbé tételében.

A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be.

A demokraták Green New Deal című új klíma- és társadalommentő csomagja első látásra túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: egy évtizeden belül teljesen bezöldítené az USA energiaszektorát. A republikánusok szerint az egész egy vicc, ám ha közelebbről megnézzük a programpontokat, kiderül, hogy a koncepció nem egy valóságtól elrugaszkodott, utópikus elképzelés, hanem egy gondosan, kellően rugalmasra megfogalmazott terv, melyet követve úgy reformálható meg az ipar, hogy elég tér marad a szükséges kompromisszumoknak is.

Skandináviában belátták, mit kell tenni ahhoz, hogy végre tényleg elkezdjük csökkenteni a globális felmelegedésért felelős széndioxid-kibocsátást: első blikkre bármilyen veszélyesnek is tűnik, de amíg széles körben el nem terjednek a megújuló energiák, addig leépítés helyett felépíteni kell az atomerőműveket, mert sokkal kisebb az emissziójuk, mint a fosszilis tüzelőkkel működő erőműveknek. Aztán, ha már sikerült visszafogni a klímaváltozást, majd akkor lehet elgondolkozni azon, mi legyen a következő lépés.

Egy friss tanulmány szerint így 66 százalék esély lenne rá, hogy az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk a bolygó melegedését. Megállíthatnánk a klímaváltozást, ha azonnal lelállnánk a fosszilis tüzelőanyagokkal, mutat rá a Leedsi Egyetem friss kutatása.

Az amerikai elnök visszavonja az Obama-kormányzat idején született korlátozást, ami megakadályozta az új szénerőművek építését az USA-ban. Az új szabályok sokkal nagyobb emissziót engedélyeznének a komplexumoknak. Bár ma már jellemzően gázerőművek épülnek az Államokban, mert ezek jelentik az olcsóbb megoldást, a szénpárti intézkedés erős üzenet a világ felé. És lehet, hogy csak az első lépése egy hosszabb távú stratégiának.

Két tőzsdei részvénytársaságot szerveznek 2016-ra az E.On-ból, a legnagyobb német energiaszolgáltató vállalatból. A cég hétfői bejelentése szerint az egyik társaság a megújuló energiával, a másik pedig az energetika hagyományos területeivel foglalkozik majd.