TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A demokraták Green New Deal című új klíma- és társadalommentő csomagja első látásra túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: egy évtizeden belül teljesen bezöldítené az USA energiaszektorát. A republikánusok szerint az egész egy vicc, ám ha közelebbről megnézzük a programpontokat, kiderül, hogy a koncepció nem egy valóságtól elrugaszkodott, utópikus elképzelés, hanem egy gondosan, kellően rugalmasra megfogalmazott terv, melyet követve úgy reformálható meg az ipar, hogy elég tér marad a szükséges kompromisszumoknak is.
Edward J. Markey és Alexandria Ocasio-Cortez a Green New Deal-t bemutató sajtótájékoztatón. (Fotó: Getty)

Rendkívül ambiciózus tervet mutatott be csütörtökön az USA két demokrata politikusa: Alexandria Ocasio-Cortez, a párt - önmagát szocialistának valló - újonc kongresszusi képviselője és Edward J. Markey massachusettsi szenátor elővezette a Green New Dealt, mely átfogó megoldáscsomagot kíván nyújtani a klímaváltozásra, és egyúttal kikalapálná az amerikai társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket is.

A program egy több mint tíz évvel ezelőtti koncepció felmelegített és modernizált változata. A Green New Deal eredetileg a New York Times újságírójának fejéből pattant ki 2007-ben. Thomas L. Friedman a Timesban és a The New York Times Magazine-ban megjelent cikkpárosában Franklin D. Roosevelt New Deal-jére rímelő nevű programjával már akkor egy környezetbarátabb energiapolitika mellett érvelt, amikor még csak elméleti szinten léteztek azok a hőségrekord-döntögető nyarak és más extrém időjárási jelenségek, melyeket ma már a saját bőrünkön tapasztalunk. Koncepcióját akkor nem csak több környezetvédő csoportosulás vette át, hanem maga Barack Obama is, aki a klímavédő-egyenlőségteremtő célkitűzéseket 2008-as kampánya részévé tette, ám ezek a programpontok végül elsikkadtak, és a két kormányzati ciklusa alatt sem lett belőlük semmi.

Zöld terv, kék ambíció, piros gúny

A demokraták most tehát megint előhúzták a Green New Dealt, melynek lényege, hogy az USA-nak, a világ második legnagyobb károsanyag-kibocsátású országának 2030-ra 100 százalékban át kell állnia zéróemissziós energiaforrásokra, olyan munkaügyi programot kell bevezetni, ami tisztes megélhetést biztosító állást nyújt mindenkinek, aki dolgozni akar, valamint el kell indítani az alapjövedelmet és a mindenkinek hozzáférhető egészségügyi ellátást. És mindezt - legalábbis részben - a magasabb jövedelműek keményebb megadóztatásával finanszíroznák.

A tervezetet annak ambiciózussága miatt a republikánusok gúnyosan fogadták: bohóckodásnak és szocialista kívánságlistának titulálták. Még a demokrata párton belül sincs teljes egyetértés a dokumentum kapcsán, a Times egy, a helyzetre rálátó forrása szerint Nancy Pelosi házelnök nem is tervezi, hogy ebben a formában szavazásra terjessze a javaslat-csomagot.

Csak első látásra szélsőséges

Green New Deal tervezete egyfelől valóban bátor, másfelől viszont több kényes témát látványosan nem érint. Ilyen az atomenergia kérdése: szénsemlegessége révén hiába jelent jó alternatívát a szénenergiával szemben, az általános közvélemény annyira ellenzi, hogy valószínűleg ezért nem akartak most a propagálásával foglalkozni. Abban a tekintetben viszont mégiscsak békülékenyebb a GND a téma kapcsán, hogy a tervezet egy korábbi verziójában még az atomenergia egy évtizeden belül való teljes kivezetéséről volt szó. Emellett a szöveg kellően rugalmasan fogalmaz ahhoz, hogy nagyon is nyitva hagyja az ajtót az atom előtt: a dokumentumban a "tiszta, megújuló és zéróemissziós" energiaforrásokra való átállásról van szó, és ebbe simán belefér az atomenergia is. Mert míg a hagyományosan zöldnek nevezett energiaforrások - vízenergia, napenergia, szélenergia - tiszták és megújulók, addig az atomenergia zéróemissziós. Első olvasásra ez csak szómágia, de a továbbiakban komoly jelentősége lehet.

A szénipar 100 százalékban való pokolra küldése is csak első látásra sarkalatos pontja a GND-nek. Az atomenergiához hasonlóan a levegőből való széndioxid-kivonás és széndioxid-tárolás kérdése sem merül fel benne expliciten (leszámítva a naturális megoldásokat, ld. fásítást), feltehetőleg azért, mert ezt a területet a Green New Deal-koncepció támogatói korábban kritizálták, mert megengedné a fosszilis tüzelőanyagok további használatát, hiszen ha megoldott a takarítás, akkor piszkolni is lehet. De a dokumentum a zéró üvegházgáz-kibocsátást tűzi ki célul - ami elméletben elérhető úgy is, hogy valamennyi fosszilistüzelő-használatot párosítunk szénmegkötő technológiákkal. Az sem épp a szén teljes kiátkozását mutatja, hogy a tervezet megfogalmazása szerint annyira kéne megszüntetni az egyes iparágakban a környezetszennyezést és az üvegházgáz-kibocsátást, "amennyire az csak technikailag megvalósítható" - ez pedig messze van a zéró széntoleranciától.

A GND része még az USA minden létező épületét passzívházzá fejleszteni, a járműveket klímasemlegessé tenni (megint csak "amennyire technológiailag megvalósítható"), kibővíteni és fejleszteni a nagysebességű vasutat úgy, hogy gyakorlatilag feleslegessé tegye a - magas emissziójú - légi közlekedést, és az így elképzelt infrastrukturális fejlesztésekkel új, "zöld" munkahelyek millióit megteremteni.

A tervezet további része már nem a klímaváltozás megfékezésével és az ipari reformokkal, hanem társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Az őslakosok, a színesbőrű közösségek, a migránsok, az alacsony keresetűek, a nők, az idősek, a fiatalok, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok és az iparilag elmaradott területeken élők védelmének szükségességét hangsúlyozza, valamint a szakszervezetek erősítése és a külföldre delegált munkahelyek az USA-ba való visszahozása szerepel még a programpontok között.

A lényegi része azonban a zöldítés. Ez várhatóan kemény vitákat szül majd, főleg persze azért, mert Donald Trump személyében olyan elnöke van az USA-nak, aki hol kamunak tartja a klímaváltozást, hol azt mondja, hisz benne, de a klíma majd úgyis visszaváltozik magától, hol pedig csak simán gúnyolódik a bolygó sorsát meghatározó jelenségen.

(New York Times, Vox)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az inflációra figyel az MNB
Király Béla | 2020. október 20. 17:34
A jegybank kedden tartotta kamatdöntő ülését, ahol nem nyúltak a kamatokhoz. Értékelésében az MNB azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány miatt a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.
Makro / Külgazdaság Koronavírus-járvány: Netanjahu és az ultraortodoxok életveszélyes összejátszása
Káncz Csaba | 2020. október 20. 14:34
Az izraeli és az amerikai hatóságok tehetetlenek az ultraortodox zsidó közösségekkel kapcsolatban, akiknek vezetői figyelmen kívül hagyják a COVID-járványra vonatkozó előírásokat. A fél lábbal a börtön küszöbén álló Netanjahu miniszterelnök rá van utalva a vallásos pártok támogatására, ezért nem hoz drasztikus intézkedéseket az ultraortodoxok megrendszabályozására. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Itt az MNB kamatdöntése
Privátbankár.hu | 2020. október 20. 14:01
Ahogy azt előzetesen a piaci elemzők prognosztizálták, a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, annak mértéke 0,6 százalék maradt.
Makro / Külgazdaság Az őszi szünetben fertőtlenítési nagytakarítást végeznek az iskolákban
Privátbankár.hu | 2020. október 20. 13:09
A mai tájékoztatón szó esett arról, hogy minden eddigi csúcsot megdöntött a halálozási arányszám, hogy álfertőtlenítők akarnak bejutni ingatlanokba, s hogy az antigén gyorstesztek hasonló eredményességgel alkalmazhatók, mint a PCR-tesztek.
Makro / Külgazdaság Nagy dilemma előtt áll az MNB
Csabai Károly | 2020. október 20. 10:37
Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.
Makro / Külgazdaság Folyamatosan nő a koronavírusos betegek száma Amerikában
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 20. 06:51
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház adatainak tanúsága szerint az Egyesült Államok 48 tagállamában folyamatosan emelkedik a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek és a Covid-19-ben megbetegedettek száma.
Makro / Külgazdaság Fontos döntést hozhatnak meg a parlamentben ma
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 20. 06:36
Az Országgyűlés ma 2021 nyaráig meghosszabbíthatja a koronavírus-járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratóriumot.
Makro / Külgazdaság A Trump-Biden csata: új munkahelyek millióit ígérik
Wéber Balázs | 2020. október 20. 06:07
Két hét múlva kiderül, hogy továbbra is Donald Trump fogja-e kormányozni a világ talán legbefolyásosabb országát, vagy egy sok mindent megélt 77 éves politikus, Joe Biden veszi át tőle a kormányrudat. Sorozatunk előző részében a jelöltek adó- és kereskedelem-politikáját veséztük ki, most pedig azt nézzük meg, hogy milyenek az esélyeik, és miként tartanák életben a munkaerőpiacot.
Makro / Külgazdaság A parlamenti többség megszavazta a Kúria új elnökét
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 19. 19:16
Hiába tiltakozott az ellenzék, a kormánypárti többség megszavazta a Kúria új elnökének Varga Zsolt Andrást. 
Makro / Külgazdaság Hiába mentek fel az árak, nem csökken a benzin adója
Király Béla | 2020. október 19. 16:04
Az adózás szempontjából túl olcsó volt az olaj, így 2020 negyedik negyedévében is marad a magasabb adótétel az üzemanyagok esetében.
Friss
hírlevél