A Dalai Láma, aki 1959-ben egy elbukott tibeti felkelést követően menekült Indiába, szerdán úgy nyilatkozott, hogy halála után újra fog születni, és hogy kizárólag a Gaden Phodrang Trust, az általa alapított szervezet lesz illetékes utódja azonosításában. Korábbi nyilatkozataiban azt is jelezte, hogy reinkarnációja nem kínai területen történik majd – jelentette a Reuters.
Peking ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy a Dalai Láma utódjának jóváhagyása Kína történelmi előjoga, amely a császári korszak örökségéből fakad.
Fotó: Depositphotos
Kiren Rijiju, India parlamenti és kisebbségi ügyekért felelős minisztere – és egyben gyakorló buddhista – csütörtökön, a Dalai Láma 90. születésnapját megelőzően tett nyilatkozatában megerősítette: „Senkinek sincs joga beleszólni vagy eldönteni, hogy ki legyen Őszentsége, a Dalai Láma utódja” – idézte szavait az indiai sajtó. „Csak Ő vagy az általa létrehozott intézmény jogosult e kérdés eldöntésére. Tanítványai világszerte mély meggyőződéssel hisznek ebben, és számukra létfontosságú, hogy az utódlásról Ő döntsön.”
Az indiai külügyminisztérium egyelőre nem reagált a Dalai Láma utódlási terveivel kapcsolatos megkeresésekre.
Rijiju vasárnap Dharamshalában, a száműzetésben élő vallási vezető észak-indiai központjában is részt vesz az ünnepségeken, más magas rangú indiai tisztviselők társaságában.
Becslések szerint India több tízezer tibeti buddhista számára nyújt otthont, ahol szabadon tanulhatnak és dolgozhatnak. A Dalai Láma széles körű tiszteletnek örvend Indiában, jelenléte pedig – nemzetközi kapcsolatok szakértői szerint – stratégiai előnyt biztosít Újdelhi számára a Kínával fenntartott feszült viszonyban.
India és Kína kapcsolatai a 2020-as, halálos áldozatokat követelő határkonfliktus óta mélypontra kerültek, bár az utóbbi időben fokozatos enyhülés tapasztalható a két ország viszonyában.
Érezhető támogatás lehet az érintetteknek.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
