5p

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett. Káncz Csaba jegyzete.

A múlt heti informális EU-csúcson megszületett a döntés, hogy az orosz gázról, olajról és szénről minél előbb, lehetőleg már 2027-ig le kell válni, amelynek részletes terveit májusban mutatja be az Európai Bizottság. Az Egyesült Államok és Norvégia azt jelezte szerdán, hogy az eddigieknél kissé még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében, Olaszország pedig kijelentette, hogy legalább három év kell nekik, mire teljesen ki tudják váltani az orosz gázfelhasználást.

Franciaországban április közepétől megszüntetik a gázkazánok telepítésének támogatását, és megnövelik az alternatív fűtési módok támogatását, hogy a gázfüggőséget ezen a módon is igyekezzenek leépíteni és 2027-re teljesen felhagyjanak az orosz olaj- és gázimporttal.

A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos
A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos

Az orosz gázszállítások lengyel alternatívái

Vizsgáljuk most meg mélységében a lengyel erőfeszítéseket, amelyek a diverzifikációra irányulnak. Lengyelország éves földgázfelhasználása mintegy 17 milliárd köbméter (bcm), amelynek 56 százaléka orosz behozatalból származik. A legfontosabb gázvezeték ebben a vonatkozásban a Jamal Gázvezeték, amely Szibériából indulva halad át Belaruszon és Lengyelországon, mielőtt egy szakasza el nem éri Németországot.  Amikor 2014-ben Oroszország lezárta gázszállításait Ukrajnába, az egész Közép- és Kelet-Európában érezhetővé vált. Idén március 15-én ráadásul újonnan leálltak az orosz szállítások a vezetéken.

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és ez a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett.

Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT
Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT

Külföldi befektetések

Varsó felismerte, hogy ha független akar lenni keleti szomszédjának szállításaitól, akkor be kell fektetnie a nagy kitermelő országokba. A lengyel állami olaj- és gázipari vállalat (PGNiG) ezért tavaly ősszel szerződést kötött a katari központú Black Cat Engineering and Construction (BCEC) vállalattal, amely az Arab-öbölben a közös kitermelést célozza.

Emellett a PGNiG idén januárban négy újabb jogosítványt kapott kitermelésre a Norvég Alapzaton, amely már a közeljövőben erősíti a lengyel energia-biztonságot. 

A PGNiG és az ERU Europe (egy Bécsben székelő vállalat) február óta közösen tevékenykedik amerikai LNG (cseppfolyósított gáz) ügyében. Az amerikai LNG-t a lengyel fél vásárolta meg és az osztrák fél végzi már ebben a hónapban a szállítást a lengyel LNG terminálra. Ezt aztán gázosítják és a lengyel vezetékeken Ukrajnába is szállítanak a lengyel-ukrán határon lévő interkonnektoron keresztül.

Az orosz szállítások egy másik, hosszú távú alternatívája a megújuló energiaforrások felhasználása. Mindenesetre az eddigi befektetések ellenére ezek súlya csekély, csupán 15,4 százalék a teljes energiamixben – a szélerőművek 9,2 százalékkal, a biogázerőművel 4,6 százalékos részaránnyal bírnak.

Mindezek mellett Lengyelország 2040-ig terjedő energiastartégiája szerint Varsó 2033-as kezdettel hat új atomerőművet tervez építeni.

A Balti Vezeték projekt

Ez a projekt a tervek szerint idén október elsején kezdi meg szállításait. Lehetővé teszi majd, hogy norvég szállítások érkezzenek egy gázfolyosón keresztül Svédországba, Dániába, Lengyelországba, a Balti-államokba és a közép-kelet-európai országokba. A tervek szerint a vezeték évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít majd Dániába és Lengyelországba.

Varsó 26 éve kötött szerződése a Gazprommal idén decemberben jár le, és ez nem lesz megújítva, ahogyan azt már tavaly ősszel Pjotr Najmszki, a lengyel törvényhozás energiastruktúráért felelős tagja bejelentette. Éppen ezért Lengyelország számára a Balti Vezeték szállításai stratégiai jelentőséggel bírnak.

Kibővíteni az LNG szállításokat

Varsó számításai szerint az ország gázigénye átlépi a 21 milliárd köbmétert 2024-ig. A lengyelek ezért ki fogják bővíteni a Świnoujście-ben fekvő LNG terminál kapacitását évi 5-ről legalább 7,5 milliárd köbméterre. A Gdanski-öbölben mindemellett egy úszó LNG terminált is felállítanak.

Lengyelország 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó gáztervei között szerepel az „Észak-Dél Gázfolyosó” megépítése is, amely összefogja kötni a Świnoujście LNG terminált a horvát Krk-szigeti LNG terminállal.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nem sokat vitatkoztak Varga Mihályék az alapkamatról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 17:12
Egyhangúlag szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai szeptemberi 22-i ülésükön az alapkamat 5,50 százalékon tartásáról, más javaslat nem volt – derül ki az MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyibe került az Orbán-kormány átfogó államosítási terve
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:57
Nyilvánosságra hozta a kormány azokat a 2018 és 2020 között készült, úgynevezett 3000-es kormányhatározatokat, amelyekkel az Orbán-kormány a meddőségi klinikák államosítását készítette elő.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogyan vélekednek a szakemberek az inflációs mutatóról
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:40
Jó hírek és rossz kilátások egyaránt felbukkannak az elemzői kommentárokban.
Makro / Külgazdaság Záróakkordjához ért az elmúlt évek egyik legnagyobb európai pénzügyi programja
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:25
Az Európai Bizottság bemutatta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF) szóló ötödik éves jelentését – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.
Makro / Külgazdaság Nem várt fordulat: még nem dőlt el az autópálya-koncesszió sorsa?
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:03
A szűkszavú kommentár szerint még folynak az egyeztetések a koncessziós társaság és a minisztérium között.
Makro / Külgazdaság Mennyit hozhat a vagyonadó az államnak? Oszkó Pétert kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 16:00
A volt pénzügyminiszter, az O3 Partners (korábban OXO Holdings) alapító-vezérigazgatója október 13-án, kedden 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Három és fél éve nem látott dolog történt a világ legnépesebb országában
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 13:51
Először döntött kamatemelésről az indiai jegybank (Reserve Bank of India – RBI) 2023. február óta szerdán, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság Rég nem látott jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 12:10
A gázolaj ára továbbra is változatlan maradt.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: két hete van a kormánynak a rezsicsökkentés és az árrésstop kivezetésére
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 11:29
Bod Péter Ákos szerint a kormánynak mindössze két hete van a piactorzító intézkedések kivezetésére.
Makro / Külgazdaság Tisztítótűz jöhet a gazdaságban, bombameglepetés lehet a jövő évi költségvetésben – interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 7. 10:46
A magyar gazdaság az idei első félévben 1,7 százalékkal bővült, maga mögött hagyva az elmúlt három és fél év stagnálását. A 3 százalék körül húzódó GDP-növekedési plafont viszont csak a cégek hatékonyságjavításával, nem pedig az európai uniós források beérkezésével lehet feljebb tolni. Eközben már mindenki a célegyenesbe forduló 2027-es költségvetési tervezetre és az euró bevezetését is megalapozó hároméves konvergenciapályára figyel. A Klasszis Podcast legújabb epizódjának vendége Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt, aki szerint bombameglepetést is tartogathat a jövő évi büdzsé. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG