5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett. Káncz Csaba jegyzete.

A múlt heti informális EU-csúcson megszületett a döntés, hogy az orosz gázról, olajról és szénről minél előbb, lehetőleg már 2027-ig le kell válni, amelynek részletes terveit májusban mutatja be az Európai Bizottság. Az Egyesült Államok és Norvégia azt jelezte szerdán, hogy az eddigieknél kissé még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében, Olaszország pedig kijelentette, hogy legalább három év kell nekik, mire teljesen ki tudják váltani az orosz gázfelhasználást.

Franciaországban április közepétől megszüntetik a gázkazánok telepítésének támogatását, és megnövelik az alternatív fűtési módok támogatását, hogy a gázfüggőséget ezen a módon is igyekezzenek leépíteni és 2027-re teljesen felhagyjanak az orosz olaj- és gázimporttal.

A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos
A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos

Az orosz gázszállítások lengyel alternatívái

Vizsgáljuk most meg mélységében a lengyel erőfeszítéseket, amelyek a diverzifikációra irányulnak. Lengyelország éves földgázfelhasználása mintegy 17 milliárd köbméter (bcm), amelynek 56 százaléka orosz behozatalból származik. A legfontosabb gázvezeték ebben a vonatkozásban a Jamal Gázvezeték, amely Szibériából indulva halad át Belaruszon és Lengyelországon, mielőtt egy szakasza el nem éri Németországot.  Amikor 2014-ben Oroszország lezárta gázszállításait Ukrajnába, az egész Közép- és Kelet-Európában érezhetővé vált. Idén március 15-én ráadásul újonnan leálltak az orosz szállítások a vezetéken.

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és ez a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett.

Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT
Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT

Külföldi befektetések

Varsó felismerte, hogy ha független akar lenni keleti szomszédjának szállításaitól, akkor be kell fektetnie a nagy kitermelő országokba. A lengyel állami olaj- és gázipari vállalat (PGNiG) ezért tavaly ősszel szerződést kötött a katari központú Black Cat Engineering and Construction (BCEC) vállalattal, amely az Arab-öbölben a közös kitermelést célozza.

Emellett a PGNiG idén januárban négy újabb jogosítványt kapott kitermelésre a Norvég Alapzaton, amely már a közeljövőben erősíti a lengyel energia-biztonságot. 

A PGNiG és az ERU Europe (egy Bécsben székelő vállalat) február óta közösen tevékenykedik amerikai LNG (cseppfolyósított gáz) ügyében. Az amerikai LNG-t a lengyel fél vásárolta meg és az osztrák fél végzi már ebben a hónapban a szállítást a lengyel LNG terminálra. Ezt aztán gázosítják és a lengyel vezetékeken Ukrajnába is szállítanak a lengyel-ukrán határon lévő interkonnektoron keresztül.

Az orosz szállítások egy másik, hosszú távú alternatívája a megújuló energiaforrások felhasználása. Mindenesetre az eddigi befektetések ellenére ezek súlya csekély, csupán 15,4 százalék a teljes energiamixben – a szélerőművek 9,2 százalékkal, a biogázerőművel 4,6 százalékos részaránnyal bírnak.

Mindezek mellett Lengyelország 2040-ig terjedő energiastartégiája szerint Varsó 2033-as kezdettel hat új atomerőművet tervez építeni.

A Balti Vezeték projekt

Ez a projekt a tervek szerint idén október elsején kezdi meg szállításait. Lehetővé teszi majd, hogy norvég szállítások érkezzenek egy gázfolyosón keresztül Svédországba, Dániába, Lengyelországba, a Balti-államokba és a közép-kelet-európai országokba. A tervek szerint a vezeték évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít majd Dániába és Lengyelországba.

Varsó 26 éve kötött szerződése a Gazprommal idén decemberben jár le, és ez nem lesz megújítva, ahogyan azt már tavaly ősszel Pjotr Najmszki, a lengyel törvényhozás energiastruktúráért felelős tagja bejelentette. Éppen ezért Lengyelország számára a Balti Vezeték szállításai stratégiai jelentőséggel bírnak.

Kibővíteni az LNG szállításokat

Varsó számításai szerint az ország gázigénye átlépi a 21 milliárd köbmétert 2024-ig. A lengyelek ezért ki fogják bővíteni a Świnoujście-ben fekvő LNG terminál kapacitását évi 5-ről legalább 7,5 milliárd köbméterre. A Gdanski-öbölben mindemellett egy úszó LNG terminált is felállítanak.

Lengyelország 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó gáztervei között szerepel az „Észak-Dél Gázfolyosó” megépítése is, amely összefogja kötni a Świnoujście LNG terminált a horvát Krk-szigeti LNG terminállal.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Nem abból a kőbányából érkezik a paksi beruházásra a több tonna kő, amire sokan gondolnak”
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 17:30
Magyar Péter miniszterelnök és két szakember tartott sajtótájékoztatót a paksi helyzettel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a két beruházásról döntöttek a Duna vízszintjének megemelése érdekében.  
Makro / Külgazdaság Mi vár az autósokra a benzinkutakon? Itt az előrejelzés
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:46
Péntekre sem érkezik újabb nagykereskedelmi árváltozás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: újra apadásnak indult a Duna
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 16:02
Erről a kormányzati tájékoztatón beszélt.
Makro / Külgazdaság Új fejlemény az MNB-botrányban: dokumentumokat adtak át az ügyészségnek
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 15:02
Az előző jegybanki vezetés idején történt ügyben.
Makro / Külgazdaság Teljesen leálíltják Románia egyetlen atomerőművét a vízállás miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 11:40
Túl alacsony a Duna, és a vízállás folyamatosan és jelentősen csökken. Románia jelentős, 2000 megawattot meghaladó áramimportra szorul a leállítás után az esti csúcsidőben.
Makro / Külgazdaság Nem tétlenkedett Krausz Ferenc: új vállalkozást alapított
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 10:42
Az államhoz kerülnek a Nobel-díjas fizikushoz, Krausz Ferenchez köthető Élvonal Alapítvány közfeladatai és a hozzá tartozó Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) – mindeközben a tudós egy hónapja már létre is hozott egy új vállalkozást.
Makro / Külgazdaság Nagyot megy az autógyártás, de van egy magyar ágazat, ami ennél is meredekebben bővül
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:59
A számítógép, perifériás egység gyártása 116 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az ipar összességében bővült éves alapon, de májushoz képest júniusban visszaesést mért a KSH.
Makro / Külgazdaság Dübörög az út- és vasútépítés, de az építőipar összességében így is visszaesett
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 08:30
Kevesebb új építőipari szerződést is kötöttek, és az épületek építése is jelentősen csökkent. 
Makro / Külgazdaság A magyar gazdaságnak is jól jön a Sziget fesztivál: kiderült, mennyivel tehet hozzá a GDP-hez
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 13. 07:29
Csak az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forintot tehetnek hozzá az államkasszához, az összes hozzájárulás ennél több mint kétszer magasabb.
Makro / Külgazdaság Egy iparág, amiben óriásit kellene fejlődnünk, de itt is Kína fújja a passzátszelet
Imre Lőrinc | 2026. augusztus 13. 05:43
Akár a Paks 2 beruházás sorsát is megpecsételheti a kormány energiafejlesztési programja, aminek egyik központi eleme a magyarországi elektromostároló-kapacitások megháromszorozása 2030-ra. Jelenleg ugyanis az ipari akkumulátorok hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályát annak, hogy a megújulóenergia-források által megtermelt villamos energia még Paks részleges kiesése esetén is stabil hálózatot biztosítson a lakosságnak és a vállalatoknak anélkül, hogy a súlyos milliárdokba kerülő importra kelljen támaszkodnia a hazai ellátásnak. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG