5p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett. Káncz Csaba jegyzete.

A múlt heti informális EU-csúcson megszületett a döntés, hogy az orosz gázról, olajról és szénről minél előbb, lehetőleg már 2027-ig le kell válni, amelynek részletes terveit májusban mutatja be az Európai Bizottság. Az Egyesült Államok és Norvégia azt jelezte szerdán, hogy az eddigieknél kissé még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében, Olaszország pedig kijelentette, hogy legalább három év kell nekik, mire teljesen ki tudják váltani az orosz gázfelhasználást.

Franciaországban április közepétől megszüntetik a gázkazánok telepítésének támogatását, és megnövelik az alternatív fűtési módok támogatását, hogy a gázfüggőséget ezen a módon is igyekezzenek leépíteni és 2027-re teljesen felhagyjanak az orosz olaj- és gázimporttal.

A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos
A vezetékek helyett az LNG-t választották a lengyelek. Forrás: Depositphotos

Az orosz gázszállítások lengyel alternatívái

Vizsgáljuk most meg mélységében a lengyel erőfeszítéseket, amelyek a diverzifikációra irányulnak. Lengyelország éves földgázfelhasználása mintegy 17 milliárd köbméter (bcm), amelynek 56 százaléka orosz behozatalból származik. A legfontosabb gázvezeték ebben a vonatkozásban a Jamal Gázvezeték, amely Szibériából indulva halad át Belaruszon és Lengyelországon, mielőtt egy szakasza el nem éri Németországot.  Amikor 2014-ben Oroszország lezárta gázszállításait Ukrajnába, az egész Közép- és Kelet-Európában érezhetővé vált. Idén március 15-én ráadásul újonnan leálltak az orosz szállítások a vezetéken.

Varsóban nyolc éve, a krími válság idején már javában folytak a (szak)politikai viták az energia-behozatal diverzifikációjáról és ez a súlyos incidens csak még eltökéltebbé tette a lengyel döntéshozókat. Az energia-bizonytalanság hirtelen egyesült az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültséggel, és Varsó azonnal Moszkván kívüli partnerek után nézett.

Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT
Putyin aligha örül a lengyelek függetlenedésének. Forrás: RT

Külföldi befektetések

Varsó felismerte, hogy ha független akar lenni keleti szomszédjának szállításaitól, akkor be kell fektetnie a nagy kitermelő országokba. A lengyel állami olaj- és gázipari vállalat (PGNiG) ezért tavaly ősszel szerződést kötött a katari központú Black Cat Engineering and Construction (BCEC) vállalattal, amely az Arab-öbölben a közös kitermelést célozza.

Emellett a PGNiG idén januárban négy újabb jogosítványt kapott kitermelésre a Norvég Alapzaton, amely már a közeljövőben erősíti a lengyel energia-biztonságot. 

A PGNiG és az ERU Europe (egy Bécsben székelő vállalat) február óta közösen tevékenykedik amerikai LNG (cseppfolyósított gáz) ügyében. Az amerikai LNG-t a lengyel fél vásárolta meg és az osztrák fél végzi már ebben a hónapban a szállítást a lengyel LNG terminálra. Ezt aztán gázosítják és a lengyel vezetékeken Ukrajnába is szállítanak a lengyel-ukrán határon lévő interkonnektoron keresztül.

Az orosz szállítások egy másik, hosszú távú alternatívája a megújuló energiaforrások felhasználása. Mindenesetre az eddigi befektetések ellenére ezek súlya csekély, csupán 15,4 százalék a teljes energiamixben – a szélerőművek 9,2 százalékkal, a biogázerőművel 4,6 százalékos részaránnyal bírnak.

Mindezek mellett Lengyelország 2040-ig terjedő energiastartégiája szerint Varsó 2033-as kezdettel hat új atomerőművet tervez építeni.

A Balti Vezeték projekt

Ez a projekt a tervek szerint idén október elsején kezdi meg szállításait. Lehetővé teszi majd, hogy norvég szállítások érkezzenek egy gázfolyosón keresztül Svédországba, Dániába, Lengyelországba, a Balti-államokba és a közép-kelet-európai országokba. A tervek szerint a vezeték évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít majd Dániába és Lengyelországba.

Varsó 26 éve kötött szerződése a Gazprommal idén decemberben jár le, és ez nem lesz megújítva, ahogyan azt már tavaly ősszel Pjotr Najmszki, a lengyel törvényhozás energiastruktúráért felelős tagja bejelentette. Éppen ezért Lengyelország számára a Balti Vezeték szállításai stratégiai jelentőséggel bírnak.

Kibővíteni az LNG szállításokat

Varsó számításai szerint az ország gázigénye átlépi a 21 milliárd köbmétert 2024-ig. A lengyelek ezért ki fogják bővíteni a Świnoujście-ben fekvő LNG terminál kapacitását évi 5-ről legalább 7,5 milliárd köbméterre. A Gdanski-öbölben mindemellett egy úszó LNG terminált is felállítanak.

Lengyelország 2020 és 2029 közötti időszakra vonatkozó gáztervei között szerepel az „Észak-Dél Gázfolyosó” megépítése is, amely összefogja kötni a Świnoujście LNG terminált a horvát Krk-szigeti LNG terminállal.  

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megvan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezetője
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 20:19
Balázs Zoltán sok területen évtizedes tapasztalattal rendelkezik, Kármán András a piaci gondolkodását, hatékonysági szemléletét és szervezetépítő készségét tartja elengedhetetlennek.
Makro / Külgazdaság A választás óta nem volt ennyire drága az euró, mint kedd este
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 19:33
Elhagyta a 367-es szintet is kedden az euró-forint árfolyam, a dollár-forint 317-nél jár.
Makro / Külgazdaság Trafóháznál robbant pokolgép a német-lengyel határnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 17:15
Az elkövetőknek egyelőre nyoma sincs.
Makro / Külgazdaság Rekordösszegűre nőhetnek a kórházi tartozások idén
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 15:46
A legfrissebb adatok szerint már 59 milliárd forint a kórházak összesített adóssága, az egyetemi klinikák is tetemes összeggel tartoznak. 
Makro / Külgazdaság Összeomló beruházások, szárnyaló ipar: ilyen volt a kormányváltás utáni gazdasági átmenet
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 1. 12:12
Végleg maga mögött hagyta a három és fél évig tartó stagnálás időszakát a magyar gazdaság, ettől függetlenül nem lehet felhőtlen az öröm a második negyedéves adatok láttán. A beruházások összeomlottak, a mezőgazdaságot pedig a történelmi aszály vetette vissza. A mérleg másik serpenyőjében viszont nagyon rég nem látott szárnyalást mutatott be az ipar.
Makro / Külgazdaság Húsbavágó: áttört egy határt a benzin átlagára
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:39
Határozott mértékű az árváltozás, legalábbis a 95-ös benzinnél.
Makro / Külgazdaság Befékezett a feldolgozóipar – így értékelték augusztust a menedzserek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 11:06
Megérkeztek az értékek a múlt hónap kapcsán.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter új fejezetet nyitna az INA-ügyben?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 09:09
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, miután horvát kollégájával egyeztetett.
Makro / Külgazdaság Meglepetéssel indul a nap: gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a korábban vártnál
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:30
Enyhén felfelé javította második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves, az áprilistól június végéig tartó időszakot felölelő GDP-adatot.
Makro / Külgazdaság Komoly tartalékot talált a költségvetésben a GKI
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 1. 08:11
Gazdasági ügyekre, államadóssági kamatokra, valamint kultúrára, sportra és vallási célokra is GDP-arányosan többet költ Magyarország az uniós vagy régiós átlagnál a GKI szerint. A gazdaságkutató számításai alapján a kiadások mérséklésével összesen a GDP 4,7 százalékának megfelelő forrás válhatna átcsoportosíthatóvá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG