6p
Skandináviában belátták, mit kell tenni ahhoz, hogy végre tényleg elkezdjük csökkenteni a globális felmelegedésért felelős széndioxid-kibocsátást: első blikkre bármilyen veszélyesnek is tűnik, de amíg széles körben el nem terjednek a megújuló energiák, addig leépítés helyett felépíteni kell az atomerőműveket, mert sokkal kisebb az emissziójuk, mint a fosszilis tüzelőkkel működő erőműveknek. Aztán, ha már sikerült visszafogni a klímaváltozást, majd akkor lehet elgondolkozni azon, mi legyen a következő lépés.
Nem ellenség az atomerőmű. (Fotó: Getty)

Korunk legnagyobb problémáját körüljáró könyvet mutat be a New York Times: az A Bright Future (Egy fényes jövő) című kötet arról szól, hogyan lehetne tényleg hatékonyan megfékezni a klímaváltozást - teszi mindezt úgy, hogy egy már bizonyítottan működő energiapolitikai modellt állít a középpontba.

Enyhülget már az atompara

A Joshua S. Goldstein-Staffan A. Qvist szerzőpáros jegyezte kötet a svédországi gyakorlatban látja az egyetlen járható utat, melynek központi eleme - elsőre meghökkentő módon - az atomenergia. Az atomenergiának jellemzően rémes a sajtója, a közvélemény - az oroszokkal való üzletelésre különösen fogékony magyar döntéshozókat leszámítva - általában élből teljes elutasítással viszonyul hozzá, ami főképp a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa nyomasztó emlékének tudható be. A nukleáris megoldások sajtója azonban már jóval a balesetek előtt is rossz volt, ám akkor még nem az aggódó környezetvédők emelték fel ellene a hangjukat: az '50-es, '60-as évek amerikai és európai értelmisége azért félt az atomerőművektől, mert azok elszaporodása és az így elérhető olcsó áram vélekedésük szerint a Föld ugrásszerű túlnépesedéséhez és a városok túl nagyra hízásához vezetett volna. Ezek végül be is következtek, de a tragikus balesetek miatt az atomtól való idegenkedés mára már a katasztrófáktól való félelemben gyökerezik. Viszont lassan fordulni látszik a kocka.

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Union of Concerned Scientists tanulmánya, mely amellett érvelt, hogy az USA elaggott atomerőműveit nem bezárni, hanem felújítani és fenntartani kellene, mégpedig azért, mert bár drágább a működtetésük, sokkal kisebb a károsanyag-kibocsátásuk, mint a helyükbe érkező szén- vagy földgázerőműveknek, melyek telepítését azért is szorgalmazzák, hogy legyen mivel betömni az energialyukat, melyet a bezárandó nukleáris erőművek hagynának maguk után - azokat ugyanis a zöldenergia egyelőre nem tudja kipótolni, mert ahhoz nem terjed elég gyorsan. Az USA atomerőműveinek harmada működik nem kifizetődően, illetve áll bezárás előtt, és ha ezt mind fosszilis tüzelőkkel működő erőművekkel váltanák ki, az a tanulmány szerint 6 százalékos emisszió-növekedést hozhat az Egyesült Államokban. Pedig az USA emissziója már most riasztó állapotban van, nyolc éve nem ugrott akkorát, mint tavaly.

Szép a zöld, de nem elég

Mint hogy az ENSZ tavalyi klímaügyi jelentése szerint a világ nettó károsanyag-kibocsátásának 2050-re a nullára kell süllyednie, különben gyakorlatilag vége lesz a világnak, ahogy ismerjük, a lehető legfontosabb lenne a lehető leggyorsabban lépni az ügyben. A visszakézből érkező válasz az, hogy zárjunk be rögtön minden fosszilis tüzelővel és atomenergiával működő erőművet, és pótoljuk őket megújuló energiákkal - ez azonban akkor sem reális, ha a megújulók terjedése egyre gyorsul. A Bright Future idézi Cesare Marchetti olasz fizikus felismerését, miszerint ahhoz, hogy egy új energiaforrás átvegye a hatalmat, és a bolygó felének energiapiacán uralkodóvá váljon, közel egy teljes évszázad szükséges. Még ahhoz is 50 év kell, hogy a részesedése 1-ről 10 százalékra nőjön a globális energiamixben. Ha a drasztikus zöldítéssel számolunk, és elfogadjuk a fenti ENSZ-becslést is, akkor láthatjuk, hogy ezzel már bőven elkéstünk.

A kötet szerint éppen ezért kell nem csak fenntartani, de átmenetileg fel is pörgetni az atomenergiát: a már ismert és bevált, alacsony emissziójú energiaforrással képesek lehetünk átvészelni az átmeneti időszakot, míg a zöldenergia és a hozzá szükséges infrastruktúra mindenhol gyökeret ver a bolygón. A szénmentesítés kényszere mellett ugyanis a másik, ami garantálható, hogy a jövőben extrém módon megugrik a világ energiaéhsége, főleg a fejlődő régiókban: Kínában, Indiában és Afrikában. Becslések szerint a globális energiafogyasztás a következő 30 évben 50 százalékkal szökik fel, ami csak addig tűnik sci-finek, amíg bele nem gondolunk, hogy az egyre forróbbá váló nyarak hatására ázsiaiak milliárdjai fognak klímaberendezést szereltetni az otthonukba.

A szerzőpáros szerint az energiazöldítés önmagában csak a szénmentesítést oldaná meg, a megugró energiaéhséget nem tudná csillapítani. Ezzel ellenben, ha egyidejűleg világszerte leszerelnénk a fosszilis erőműveket, és atomerőművekkel helyettesítenénk őket, akkor egyszerre adhatnánk választ mindkét kérdésre. A könyv szerint egyetlen más megoldásra sincs már időnk.

A svéd modell

Svédország már régóta ebben a szellemiségben fejleszt: atomerőművekkel és megújuló energiával dolgoznak. A '70-es években, amikor nekiálltak az atomosításnak, persze még nem éreztük ennyire a bőrünkön a globális felmelegedést. Akkoriban egyszerűen ez a megoldás volt a logikus, mint hogy a további vízenergia-fejlesztések nem voltak kívánatosak, a fosszilis erőművek pedig az évtized olajkrízise miatt megbízhatatlanná váló nyersanyag-utánpótlás miatt estek ki a pikszisből. Svédország 1970 és 1990 között egy tucat atomerőművet épített, melyek közül nyolc a mai napig működik, és az ország energiamixének 40 százalékát adják - ugyanannyit, mint a helyi vízerőművek. A többi a szélerőművekből és a bioerőművekből érkezik. A svéd energia így olcsó, tiszta és megbízható.

A szerzők a svéd példát a némettel ütköztetik. Németország szívesen tetszeleg a klímaváltozás elleni harc egyik legaktívabb katonájának szerepében, a látványos igyekezetek mellett azonban a számok ezt nem támasztják alá. Németország nagy erőkkel telepíti a szél- és vízerőműveket, de közben az atomerőművek leépítésében is élen jár - melyeket szénerőművekkel pótol ki. Így aztán végső soron nem tettek mást, mint kicserélték az egyik szénmentes energiaforrásukat két másikra, miközben az emissziójuk nem csökkent. Ma a német energiamix 40 százalékát a barnaszén adja, és Európa 10 legszennyezőbb erőművéből hat német. Most kaptak észbe: friss tervezetük szerint 2038-ra az összes szénerőművüket bezárják.

Felemás a helyzet a többi, hagyományosan nagy emissziójú országokban. Oroszország és az USA-t a legszennyezőbb állam trónjáról letaszító Kína például egyre inkább ráfekszik az atomra - az oroszok, mint tudjuk, előszeretettel építenek nukleáris erőműveket a saját határaikon kívül is. Kínában pedig csökken az új szénerőművek beruházási rátája, azonban ezzel sokra mégsem megyünk, mert ők is exportálnak a szomszédos országokba - csakhogy ők pont szénerőműveket és fosszilis tüzelőket, így amit otthon rendberaknak, azt a szomszédokkal barmoltatják szét, a végső szénmérlegen tehát nem látszik a változás. Ahhoz Goldstein és Qvist szerint mindenkinek a svéd példát kellene követnie.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kármán András a levegőbe csaphatott – komoly elismerésről beszélt a pénteki ítélet után
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:41
Kommentálta a legfrissebb hitelminősítői döntést a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Fordulat? Végleg megnyílhat a Hormuzi-szoros – megszólalt az iráni külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:24
Abbász Aragcsi az irtáni sajtónak ejtette el a részleteket.
Makro / Külgazdaság Erre a minősítésre várt Magyar Péter és az egész ország
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 23:23
Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s, negatívról stabilra javította a kilátásokat.
Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
Makro / Külgazdaság Megszólalt az autópálya-koncesszor a szerződésbontásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 14:05
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége közleményt adott ki.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor 29-szer szállt meg a brüsszeli luxushotelben
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 12:51
Ez összesen 119 760 022 forintba került.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG