A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására, ugyanakkor úgy látja, hogy az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés, az év hátralevő részében lassulás várható. A GKI az MTI-hez eljuttatott elemzésében felidézte: a magyar gazdaság az első negyedévben 5,3 százalékkal, rekordsebességgel nőtt. Ez az ütem az Európai Unióban - Máltával és Romániával együtt - messze a leggyorsabb, a többi tagállam még a 4 százalékot sem érte el. Az EU átlaga 1,5, az euróövezeté 1,2 százalék volt, azonos az előző negyedévivel.
Az első negyedévben különösen a beruházások, illetve az építőipar növekedése volt látványos. A beruházások 26,4 százalékkal, ezen belül az építésiek 34 százalékkal, a gépberuházások 21 százalékkal emelkedtek. Az építőipar termelése csaknem 50 százalékkal nőtt.
A GKI szerint ugyanakkor megjegyezte idén a beérkező EU-transzferek és főleg azok tényleges felhasználása tovább emelkedik, de a tavalyi 17 után már csak 13 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya március végén már 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és csúsznak egyes jelentős autóipari beruházások.
A gazdaságkutató szerint várhatóan az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé gyorsabb (4, illetve 5 százalék) lesz a korábban gondoltnál, az év során azonban az első negyedévhez képest lassulás valószínű. Az első negyedévi 4,8 százaléknál és a tavalyi 4,6 százaléknál feltehetően kissé lassúbb, 4,3 százalék körüli lesz a fogyasztás bővülése is.
A bérek növekedési üteme már tavaly is lassan, de szinte folyamatosan csökkent, az infláció pedig emelkedett, így a reálkeresetek a 2017-es 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén is magas, 6,5 százalékos dinamika várható.
Az elemzés szerint teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre kerül sor.
A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.
Február-áprilisban a foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen, mintegy 40 ezerrel csökkent a közmunkások száma, és némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozóké. A 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 6 százalék körüli arány is kisebb az uniós átlagnál.
Az áprilisban 3,9 százalékos magyar infláció Románia mögött a második legmagasabb volt az EU-ban, mintegy kétszerese az átlagnak. A maginfláció már márciusban elérte a 3,8 százalékot. Az MNB változatlanul ultra laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, és kiváltotta a forint jelentős gyengülését. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a monetáris kondíciók szigorítását. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése közvetve már most is monetáris szigorítást jelent - jelezte a gazdaságkutató.
Az év során a folyó fizetési mérleg egyenlege már várhatóan negatív lesz, de a beáramló EU-transzferek hatására a folyó fizetési és tőkemérlegben még 2 milliárd euró többlet várható.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
