Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research közgazdászai elismerik, hogy egyelőre korai lenne a játékok teljes gazdasági mérlegét megvonni, az azonban máris egyértelmű, hogy az olimpia sikere komoly megítélésbeli pluszt hozott Nagy-Britanniának. A ház szerint mindemellett a közvetlen költség-haszon egyenleg bizonyos elemei is kezdenek már összeállni. A nettó közvetlen költség nagyjából megfelel a játékok 10 milliárd font körüli költségvetésének. Ebből valamennyit visszahoznak a jegyértékesítés bevételei, de úgy tűnik, hogy e tételnél nagyobb veszteséget okozott azon turisták távolmaradása, akik éppen az olimpia miatt nem jöttek Londonba. Ezt valószínűleg tetézte az a termelési veszteség, amelyet a munkahelyükön az olimpiai rendezvények miatt meg nem jelenő alkalmazottak, illetve az olimpia elől szabadságra távozók kiesése okozott.
A CEBR londoni elemzői által ennek alapján elvégzett hozzávetőleges becslés szerint a brit GDP-ben mindez nettó egymilliárd font veszteséget okozhatott, vagyis ez és a játékok rendezésének közvetlen nettó költsége együtt 11 milliárd font körüli teljes költségterhet jelenthet. A cég ugyanakkor a várható haszon kategóriájába sorolja az abból eredő hatalmas globális megítélésbeli pluszt, hogy a játékok "viszonylag jól szervezettek voltak", a rendfenntartás is jól működött, és az olimpiai közvetítések során a világ láthatott "néhány káprázatos képsort is" Londonról. Idővel mindez a brit gazdaság javára válhat, bár ahhoz, hogy e hatásokból sikerüljön kihozni a lehetséges legnagyobb hasznot, a kormánynak többet kell még tennie például az adóterhek csökkentéséért, valamint a szabályozás áramvonalasításáért - vélekedtek a CEBR szakértői.
|
| A Canary Wharf Londonban |
Az egykor meglehetősen lerobbant kelet-londoni olimpiai helyszín városrehabilitációs hatásainak várható gazdasági öröksége még érdekesebb lehet a múltbeli tapasztalatok alapján, ezek ugyanis meglehetősen vegyesek. Az 1976-os montreali olimpia például a kanadai nagyváros csődjéhez vezetett, az athéni olimpia pedig egybeesett annak a "költekezési boomnak" a kezdetével, amely végül a görög gazdasági válságot okozta. A CEBR elemzői szerint ugyanakkor London esetében két ok is van a derűlátásra. Az első az, hogy Kelet-London városrehabilitációja eddig is erőteljes ütemű volt, a közeli Canary Wharf negyed új pénzügyi központjának kiépülése már az olimpia előtt átalakította a környéket és hatalmas továbbgyűrűző gazdasági hatást gyakorolt a városrészre. Az új irodaközpont köré létesült média- és információtechnológiai konglomerátum nagy lendületet ad a helyi gazdaságnak.
Derűlátásra ad okot az is, hogy az idetelepült iparágak a jövő iparágai, meglehetősen jó növekedési potenciállal, és működésükhöz magasan képzett, mobil munkavállalók ideköltözése szükséges. E munkavállalói réteg számára meglehetősen vonzónak tűnhettek az olimpia alatt erről a városrészről világszerte közvetített televíziós felvételek - vélekedtek a CEBR londoni közgazdászai. A ház elemzői mindezt egybevetve közölték: ökonometriai számításaik azt valószínűsítik, hogy London gazdaságának éves növekedési ütemét - bruttó hozzáadott érték alapon számolva - az olimpia hosszú távon érvényesülő hatásai évente 0,6 százalékponttal növelhetik. A CEBR közgazdászai szerint kell néhány év, mire ezek a hatások teljesen érezhetővé válnak, de a cég úgy számol, hogy London gazdaságának kibocsátási értékéhez 2015-2016-ban - jelenlegi árakon - 1,8 milliárd fontot adhatnak hozzá a most véget ért olimpiai játékok hosszú távon érvényesülő járulékos hatásai.
