3p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

10,1 százalékkal nőttek a reálkeresetek tavaly augusztushoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt. A bruttó és a nettó keresetek egyformán, 12,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - közölte a KSH.

Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 292 400 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 194 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 202 400 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Január–augusztusban: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 290 600 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (564 400 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (180 800 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 108 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8900, illetve 8500 forint.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 300 forint volt. 2017-ben a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 201 100 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 304 700 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 12,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály: nem indítottunk kamatcsökkentési ciklust
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 17:20
A Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az irányadó ráta így 6,25 százalékra került, azonban a jegybank kommunikációja alapján egyáltalán nem vehető készpénznek, hogy máricusban is lejjebb szállítja majd a kamatokat a monetáris tanács.
Makro / Külgazdaság Mit adtak nekünk az akkumulátorgyárak?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 17:00
Az elmúlt időszakban az akkumulátorgyárak ismét az érdeklődés fókuszába kerültek elsősorban a munkavédelmi és környezetszennyezés miatt. A kormány ugyan tagadta, hogy ezek az üzemek komoly egészségkárosodást okoznának akár az ott dolgozók, akár a környéken lakók számára, és inkább a gyárak gazdasági előnyeit hangsúlyozza. De valóban olyan előnyös ez a magyar emberek számára? Erről beszélt kollégánk, Király Béla az ATV Start műsorában.
Makro / Külgazdaság Ukrajna bekeményit: kedden is megbombázták a Barátság vezeték betáplálási pontját
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 16:20
Rádupláztak a hétfői támadásra, újabb drónokat küldtek Tatárföldre, ahonnan a Barátságot is táplálja Oroszország.
Makro / Külgazdaság Bár nő az orosz olajexport, estek az energiaexport bevételek
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:20
Oroszország olaj- és gázexportból származó bevétele csökkent az elmúlt 12 hónapban, közölték kedden Moszkva ukrajnai inváziójának negyedik évfordulóján.
Makro / Külgazdaság Ukrajna: már több megoldást is kínáltunk olajügyben, de Orbán Viktornak nem érdeke a megegyezés
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 15:00
Az uniós tiszviselőknek már van terve a válság megoldására. Az ukrán vezetés tárgyalna Magyarországgal, de nem kapnak érdemi választ – állítják.
Makro / Külgazdaság Itt a kamatdöntés: Varga Mihályék elkezdték a lazítást, de mi lesz így a forinttal?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 14:02
Közel másfél év után kamatot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank.
Makro / Külgazdaság Tavaly harmadával esett a német autóexport Kínába
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 13:43
Ezzel folytatta a meredek visszaesést, aminek a következtében a 2022. évi csúcs óta a német ágazati export több mint a felére zsugorodott – áll az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) német gazdaságkutató intézet kedden ismertetett jelentésében.
Makro / Külgazdaság Nem akármit válaszolt Orbán Viktor az uniós figyelmeztetésre
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 12:04
Nem tud úgy tenni a magyar miniszterelnök, mintha mi sem történt volna, és amíg nincs olajszállítás, nem lesz uniós pénz sem Ukrajnának – írta António Costának.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált néhány Mol-vezető, amikor leállt a Barátság kőolajvezeték?
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 11:41
Bennfentes kereskedés gyanújával fordult a jegybankhoz a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szövetség.
Makro / Külgazdaság Új terület került a fókuszba: felkészül a kiskereskedelem Nagy Márton szavai után?
Imre Lőrinc | 2026. február 24. 11:14
Ismét felerősödött a külföldi cégek túlsúlyával kapcsolatos retorika Magyarországon. A bankszektor után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kiskereskedelmi ágazatot „fájó pontként” jellemezte, ahol csökkent a magyar tulajdon aránya az elmúlt 15 évben. Eközben a kereskedelem inkább a folyamatos és hirtelen jogszabályváltozások súlyát nyögi, naponta 9 bolt zár be Magyarországon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG