Az Európai Unió 2019 októberétől eltörli az évente kétszer esedékes óraátállítás gyakorlatát, a tagállamoknak pedig áprilisig lesz idejük dönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámításhoz tartják magukat – derült ki az Európai Bizottság közleményéből. Az EU eddig az összes tagállamot arra kötelezte, hogy március utolsó vasárnapján egy órával állítsák előre az órákat, októberben pedig vissza.
2019 októberétől azonban nem kell már átállítani az órákat, az emberek ugyanis nem akarják ezt: az EU nemrégiben közvéleménykutatást végzett ebben a kérdésben, a visszaérkező 4,6 millió válasz alapján a kitöltők 84 százaléka nem kívánja a félévenkénti óraátállítást az életébe. A Bizottság szerint ráadásul a gyakorlat már idejétmúlttá vált, energiatakarékossági szerepe ugyanis csak a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága óta nem volt - írja a Reuters.
Közös nevezőre kell jutnia a tagállamoknak
Az újabb tanulmányok már egyértelműen bizonyítják, hogy az energiahasználatban mért különbség mára elenyészővé vált. Az okosvárosok, okosotthonok és más tehnológiák beérése sokkal energiatakarékosabb megoldást rejt, mint az órákkal való játék – tették hozzá. Az ellenzők szerint az évente kétszeri váltásnak hosszú távon egészségügyi visszahatásai lehetnek, főként a fiatalok és az idősebbek körében. Más vélemények szerint a világosabban kezdődő reggelek segíthetnek csökkenteni a közúti-balesetek számát és hozzájárulnak az alacsonyabb villanyszámlához.
A döntés véglegesítéséhez az Európai Parlamentnek és a 28 ország kormányának közös nevezőre kell jutnia a kérdésben, ennek egyeztetése rosszabb esetben évekbe is telhet – közölte a Bizottság. Az még nyitott kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradna meg. Korábbi felmérések szerint általában a nyári időszámítás megtartása szokott többséget kapni.
Ahogy arról korábban már írtunk, gazdaságilag problémás lehet, ha az uniós tagállamok nem hoznak egységes döntést az óraállítás ügyében – mondta Regős Gábor közgazdász. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa elmondta: nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, és az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkájukat.
Akkor mégsem spórolunk vele?
A nyári időszámítás elsősorban energiamegtakarítási célokat szolgál, a módszer a lakosság szokásos ébrenléti idejét veszi alapul - így elvileg magasabb lehetne a természetes napfény mellett ébren eltöltött órák száma, ami boldogabb embereket, kevesebb közúti balesetet és bűncselekményt is jelentene az eredeti tervek szerint. A reggel hét és este tíz óra közötti időszak minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével.
|
80 százalék van ellene, végre megszűnhet az óraátállítgatás? |
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábbi nyilatkozata szerint szakemberei 1949 óta elemzik a lakosság áramfogyasztási szokásait. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat.
Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban. A Mavir szerint az átállítással áram, egyúttal évi 4-5 milliárd forint takarítható meg. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
A techrészvények veszítettek a legtöbbet. 
