A hivatal szerdai tájékoztatása szerint a tavalyi primer belföldi felhasználás 2018-hoz képest gyakorlatilag nem változott, az egyes energiatermékek esetében azonban eltérő változások voltak. A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó import felhasználása csökkent, míg a földgáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználása nőtt.
Az előzetes adatok szerint az elsődleges energiahordozók termelése 2019-ben tovább csökkent, ezen belül a széntermelés csaknem 13 százalékkal, a földgáztermelés 10 százalékkal esett vissza. A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és földgáz-behozatal biztosította. A nettó import összesen 20 százalékkal emelkedett, döntően a földgáz megnövekedett behozatala miatt. Az energiahivatal tájékoztatása szerint a földgázbehozatal jelentős része azonban készletnövelési, tárolási célt szolgált, az előzetes adatok szerint 2019-ben a primer belföldi földgáz-felhasználás csak enyhén, 1,8 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. A földgáz tavalyi zárókészlete történelmi rekordszinten volt. Az üzemanyagok belföldi forgalma az utóbbi évek folyamatos növekedését követően tovább emelkedett, az előzetes adatok alapján 2019-ben 2,8 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az elsődleges megújuló energiahordozók közül a napenergia felhasználása több mint kétszeresére, a bioüzemanyagok termelése pedig 6 százalékkal nőtt. A szilárd biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése tovább folytatódott, a visszaesés mértéke 3, illetve 4 százalékot tett ki.
A bruttó villamosenergia-termelés mennyisége 6 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez képest. A nukleáris és fosszilis alapú energiatermelés nőtt, a biogáz alapú termelés csökkent. A fosszilis alapú villamosenergia-termelésen belül a szén és széntermék, elsősorban lignit alapú termelés csökkent 13,5 százalékkal, a földgáz alapú termelés nőtt 18,5 százalékkal.
A bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya 1,4 százalékpontos emelkedéssel 9,7 százalékra emelkedett, miután a megújuló alapú termelés nagyobb mértékben nőtt, mint a bruttó fogyasztás. A hőszolgáltatásra előállított hő az előzetes adatok alapján csaknem 2 százalékkal kevesebb volt, mint 2018-ban.
Az orosz jegybank 50 bázisponttal, 17,0 százalékról 16,50 százalékra csökkentette az irányadó kamatot pénteken; szakértők a kamat szinten tartására számítottak. 
