(A cikk eredetileg a piacesprofit.hu-n jelent meg.)
A kormány útjai
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára még január végén, Párizsban, a Nemzetközi Energia Ügynökség villamosenergia-ellátásbiztonsággal foglalkozó konferenciáján beszélt arról, hogy a kormány stratégiája több pontból áll össze. Ennek első része a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása. A második a mátrai lignitalapú áramtermelés kiváltása, elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel. A harmadik a nagymennyiségű megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.
A Paks II beruházás már évek óta zajlik, így az első pillér biztosítottnak tűnik, ám a megújuló energiaforrások terén jócskán lesz hová felzárkóznia Magyarországnak.
Hangsúlyt kap a napenergia
Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjében részletesebben is ismertette a héten elfogadott klímavédelmi akciótervet. Ennek sarkalatos pontjai közt szerepel a következő 10 évben a napkollektorok számának meghatszorozása, valamint az elektromos autók vásárlásának támogatása. Szintén fontos bejelentés, hogy 2022-től már csak az elektromos buszok állhatnak forgalomba a városi közlekedésben. Az az Eurostat adatait megnézve is rögtön látszik, hogy ezen célok eléréséhez még rengeteget kell előrelépnie Magyarországnak, hiszen régiós összehasonlításban is igazán csak a közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások terén sikerült fejlődni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,17 pontos nyitás után csökkent csütörtökön délelőtt. 
