Orbán Viktor még a III. Budapesti Demográfiai Csúcson beszélt arról, hogy „államcél” a további demográfiai növekedés, valamint szintén nagy port kavart az, hogy távlati célpontként azt tűzte ki, hogy a gyermeket vállalók garantáltan jobb színvonalon éljenek, mint azok, akik gyermektelen maradnak.
Ennek kapcsán korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk azt, hogy a jövedelmi szegénységet és az anyagi deprivációt tekintve mi a helyzet körükben – itt arra jutottunk, hogy a kormánynak még jócskán lesz dolga ahhoz, hogy sikerüljön elérni a kitűzött célt. Részletek. >>>
A lakhatás kérdése
A hazai ingatlanpiaci őrület tükrében az elmúlt években egyértelművé vált, hogy nagyon fel kell kötnie a gatyáját annak, aki most ingatlanvásárlásra adja a fejét, hiszen elképesztő árakkal lehet találkozni. A KSH adatainak segítségével ezért megnéztük, hogyan alakultak a lakhatási viszonyok a gyermekes és gyermektelen háztartások körében, hányan engedhették meg maguknak, hogy a saját ingatlanjaikban lakjanak.
Hasonlóan ahhoz, amit korábban is tapasztaltunk, a 2018-as adatokból az látszik, hogy a legnehezebb helyzetben továbbra is az egyedül maradt szülők vannak, hiszen köztük a legalacsonyabb azok aránya, akik lakástulajdonosok, és a legtöbb szívességi lakáshasználó, és nem piaci áron bérlő is ebből a csoportból került ki.
A kormány részéről elég nyilvánvaló, hogy azt akarják elérni, hogy a családok legalább három gyermeket tervezzenek, például a babaváró hitel is igazán erre a modellre lett optimalizálva, hiszen a felvett kölcsönt is csak három gyerek után engedik el teljes egészében, illetve a négygyermekes anyák már az szja-fizetés alól is mentesülnek. Ezért azt hasonlítottuk össze, hogy az évek folyamán hogy alakult körükben azok aránya, akik megengedhették maguknak a saját ingatlan fenntartását.
Csak ezt látva feltűnik, hogy a vizsgált időszakban összességében valamennyit romlott a tulajdonosok aránya a kormány számára oly fontos nagycsaládos csoportban, ugyanakkor az elmúlt két évben ez a tendencia megfordulni látszik. Viszont az, hogy ebből a szempontból jobb helyzetbe kerüljenek, mint a gyermektelenek, még messze van. A lakások alapterületét tekintve az évek alatt nem történt érdemi változás: az átlagos nagycsaládok 90, míg a gyermektelenek 65, illetve 75 négyzetméteren élik mindennapjaikat.
Mennyi kell a megélhetéshez?
Korábbi cikkünkben azt már megnéztük, hogy hogyan alakult a relatív jövedelmi szegénység a a nagycsaládosok előrelépés látszik, hiszen jelentősen, 35,4 százalékról 11,6 százalékra csökkent azok aránya, akik a szegénységi küszöbnél kevesebb, fejenként 84 ezres összegből éltek meg.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan alakult az évek során a jó, az átlagos, és a szűkös megélhetéshez szükséges, egy főre jutó összeg a nagycsaládosok körében, ahogy az a grafikonon is látszik, itt lényeges növekedést tapasztaltunk. Ráadásul az is egyértelművé vált, hogy hiába csökkent a szegénységi küszöb alatt élők száma, az ide eső háztartások számára a jó megélhetési szint gyakorlatilag elérhetetlennek tűnik.
Távoli a nagy álom
Összességében tehát azt látni, hogy még mindig messze azok a magyarok élnek jobban, akik nem döntenek a gyermekvállalás mellett, ha csak a statisztikákat nézzük. Lakhatási szempontból továbbra is komolyak a különbségek, és az évek folyamán csak emelkedett a jó megélhetési szinthez szükséges összeg, tovább nehezítve az Orbán által kitűzött cél elérését.
Kijöttek a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatai. 
