A miniszterelnök a beszédében kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. „Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk”.
Havi 84 ezer forint
Először érdemes megnézni azok arányát, akiket a relatív jövedelmi szegénység érint, azaz a keresetük nem éri el a szegénységi küszöböt, amely Magyarországon 2017-ben a mediánjövedelem 60 százaléka, 1,006 millió forint volt. Ez havi szinten 83 855 forintot jelent.
A Központi Statisztikai Hivatal relatív jövedelmi szegénységről szóló adatait felhasználva összehasonlítottuk, hogy a 2010 és 2017 közti időszakban mit ért el a kormány, valóban jobban élnek-e a gyerekesek. A számokat megnézve rögtön látszik, hogy a gyermeket vállaló háztartások helyzete valóban jelentősen javult, ám Orbánék célja egyelőre még messze nem teljesült - és a miniszterelnök beszédét tekintve úgy tűnik, hogy ezzel ők is tisztában vannak.
Érdemes egymáshoz képest is megnézni a különböző számú gyermeket vállaló magyar háztartások helyzetét. Elég nyilvánvaló kormányzati cél, hogy a családok legalább három gyermeket tervezzenek, hiszen például a babaváró hitel is igazán erre a modellre lett optimalizálva. Elég csak arra gondolni, hogy a felvett kölcsönt csak három gyerek után engedik el teljes egészében, illetve a négygyermekes anyák már az szja-fizetés alól is mentesülnek. Ha az ő helyzetüket nézzük a relatív jövedelmi szegénységet tekintve, komoly előrelépés látszik, hiszen a vizsgált években 35,4 százalékról 11,6 százalékra csökkent arányuk.
Ennek a jóléti statisztikának a legnagyobb vesztesei egyértelműen azok a szülők, akik a gyermekeiket egyedül nevelik, hiszen körükben a jövedelmi szegénység évek óta stagnál, és közel harmadukat érinti, ráadásul ők a kormányzat által hozott intézkedésekből is kimaradtak.
Akiket veszélyeztet a szegénység
Az tehát egyértelműnek tűnik, hogy a gyermeket vállaló magyarok körében csökken azok aránya, akik jócskán a szegénységi küszöb alatt keresnek, ám a „szegénységi és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek” arányáról szóló teljes statisztika már kicsit árnyalja a képet. Ebbe a kategóriába tartoznak:
- nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők: olyan munkaképes személyek, akik az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20 százalékát töltötték munkával;
- a súlyos anyagi deprivációban élők: azok, akik a meghatározott kilenc tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak (ezek: a lakbér és hitelek időben történő befizetése, egy váratlan kiadás fedezése, lakás megfelelő felfűtése, kétnaponta hús vagy hal fogyasztása, évente egy hét nyaralás, autóvásárlás, mosógép-, tévé-, és telefonvásárlás);
- valamint a már említett jövedelmi szegények.
Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat és a KSH módszertana alapján az ezzel a címmel futó statisztikában egy személy mindenképpen csak egyszer szerepel, akkor is, ha a kritériumok közül több is igaz rá.
Ha így nézzük a különböző felállású, gyermeket vállaló háztartások helyzetét, az rögtön látszik, hogy Orbánéknak még akad tennivalója, hiszen még 2017-ben is összességében jobban éltek a gyermektelenek. Igaz, a gyermeket vállalók helyzete rohamosan javult az évek folyamán, ahogy az a grafikonunkon is látszik.
A különböző modelleket összehasonlítva feltűnik, hogy azon családok helyzete a legstabilabb, akik két gyereket vállaltak, míg messze a legnehezebbnek ítt is az egyszülős családok mindennapjai tűnnek, hiszen 40 százalékuk még mindig beleesik valamelyik kritériumba.
Van még munka
Azt tehát nem lehet elvitatni, hogy a magyar családok helyzete jelentősen javult az elmúlt években. Ideális esetben persze minden család két szülős lenne, ám a valóság sokszor nem ezt igazolja, így ahhoz, hogy a gyermekesek helyzete ténylegesen jobb legyen minden területen, a gyermekvállalást segítő intézkedések mellett arra is szükség lenne, hogy az egyedül maradt szülőknek is lényegi segítséget nyújtson a kormány. Ilyen alternatíva lehet például a távmunka, amely nem mellesleg azoknak a nőknek is csábító lehet, akik nem akarják feladni a karrierjüket a szülés miatt.
