Veszélyben a kormány terve: enélkül nem fog több magyar születni
Megjelent a KSH Munkaerőpiaci helyzetképe a 2014 és 2018 közti időszakból, ebből az látszik, hogy az atipikus foglalkoztatási formáknak még mindig nem igazán sikerül terjednie Magyarországon, pedig ahhoz, hogy ténylegesen több gyereket tudjanak vállalni a családok, mindenképpen nagy szükség lenne erre.
Hivatalosan atipikusnak minősül minden olyan foglalkoztatási viszony, ami vagy nem alkalmazásban állóként, vagy határozott idejű szerződéssel, illetve részmunkaidősként történik.
A tavalyi év negyedik negyedévében 330 ezren dolgoztak határozott idejű szerződéssel, ez az összes magyar dolgozó nagyjából 9 százalékát jelenti, ami mintegy 4 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól, de nem számít kirívóan alacsonynak.
 |
| Az alkalmazottak megoszlása műszakrend szerint, nemenként (Forrás: KSH Munkaerőpiaci helyzetkép) |
A határozott idejű szerződéssel dolgozók között mindkét nem esetében foglalkoztatási súlyuknál magasabb arányt, egyaránt 43-43 százalékot képviseltek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, a diplomás férfiaknak viszont csak 5,9, a hasonló végzettségű nőknek pedig 8,9 százaléka dolgozott így. A szerződésben szereplő időtartam az esetek 50,5 százalékában fél és egy év között változott, míg 6,7 százalék legfeljebb egy hónapra szólt.
Részmunkaidő nélkül nem fog menni
Ugyancsak atipikus munkavégzésnek számít a nem teljes munkaidőben történő munkavégzés. Jellemzően így dolgoznak a nappali tagozatos tanulmányaik mellett munkát vállaló diákok, a nyugdíjasok, de a legjelentősebb réteget a gyermeket nevelő nők jelentik, akiknek ez a forma lényegesen megkönnyíti a munkavállalói és a családi kötöttségeik összeegyeztetését.
Ahogy azt a Tárki Társadalmi Riport 2018 készítői is megfogalmazták, az anyagi támogatások egészen egyszerűen nem lesznek elegek ahhoz, hogy újabb gyerekeket vállaljanak a párok. A társadalomban zajló folyamatok azonban amellett, hogy a kormányzati törekvések ellen hatnak, rávilágítanak arra is, hogy ide az anyagi ösztönzőkön túl más eszközökre is szükség lesz, ilyen lenne például a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Ennek hiánya KSH számain is meglátszik.
Veszélyesen hátul a magyarok, és a helyzet csak romlik
A részmunkaidős foglalkoztatás Nyugat-Európában széles körben elterjedt, míg a volt szocialista országokban, ahol a család eltartása jellemzően két teljes munkaidős munkavállalót kíván meg, a gyermeket nevelő nőknek is csak igen kis hányada dolgozik nem teljes munkaidőben. Az Európai Uniós átlag 19,3 százalék, ehhez képest a magyar munkavállalók csupán 4,3 százaléka dolgozik részmunkaidőben.
Jóllehet a volt szocialista országok mindegyikében 10 százalék alatti a részmunkaidősök aránya (a régi tagországokban pedig jellemzően 20 százalék feletti), a hazai értéknél így is csak a bolgár 2 százalékos arány volt alacsonyabb.
A nyilvánvaló előnyök ellenére az elmúlt években a részmunkaidő foglalkoztatási súlya nemhogy nem nőtt, hanem egyenesen csökkent is, 2015 végén 1,2 százalékkal többen dolgoztak így, mint 2017 azonos időszakában. A nők az átlagosnál valamivel nagyobb arányban végeznek munkát részmunkaidőben, a vizsgált időpontban 6,7 százalékuk dolgozott ebben a formában, szemben az unió 31,6 százalékos átlagával. A férfiak esetében a hazai érték 2,4, az uniós 8,8 százalék volt.
Ez így nem fog menni
A részmunkaidő mellett szintén jó alternatíva lenne a távmunka, csakhogy a KSH számai szerint a 2014-ben is csak elenyésző arány 2017-re csak tovább romlott: míg a korábbi években a magyar nők 1,6 százaléka próbálta ki a távmunkát, 2017-re ez már csak 1 százalék volt. Azok aránya, akik rendszeresen dolgoztak ebben a formában, még rosszabb 0,9 és 0,7 százalék.
Hasonló a tendencia az otthonról végzett munkánál is, 2014-ben a nők 5,5 százaléka próbálta ki így a munkavégzést, míg 2017-ben már csak 3,3 százalék. Rendszeresen tavaly csak 1,4 százalék dolgozott így a korábbi 2,1-el szemben.
 |
| Az alkalmazottak megoszlása az atipikus munkavégzés különböző fajtáinak előfordulása és nemek szerint (Forrás: KSH Munkaerőpiaci helyzetkép) |
Az egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozás tagjaként végzett munka is atipikusnak tekinthető, amennyiben a referenciapontot az alkalmazotti jogviszony jelenti. A vállalkozói lét más szemléletmódot és nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot igényel, mint az alkalmazotti lét.
Magyarországon 2017-ben a foglalkoztatottak körülbelül 10 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, ami mintegy 4 százalékponttal kisebb, mint az uniós átlag, a hasonló történelmi hátterű uniós országokra jellemzőnek pedig mintegy kétharmada. Az utóbbi években a vállalkozók aránya stagnált, hosszabb távon pedig némileg csökkent.
Címlapon
Kiderült, hogy mennyibe került a forint bankjegyek cseréje
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy-öt milliárd forintot költött rá. December 31-én a régi ezres kivonásával az utolsó, 1997 és 2014 decembere között kibocsátott címlet is hivatalosan eltűnik a forgalomból. Ezt követően is lehet azonban majd a régi bankjegyeket becserélni, a hitelintézeteknél további 3, míg az MNB 20 évig.
- Miért nem gyengül az a fránya forint, ha mindenki azt várja?
- Már biztos: ennyivel emelik a nyugdíjakat jövőre
- Trump halálos csapást mér a WTO-ra
- Öthetes csúcson a forint, megvan a szaúdi herceg álma
- Karácsonyék visszavennék az FCSM-et, de előbb milliárdos osztalékot fizetnek ki
- Gyulyás Gergely lesöpörte a szochó-módosítását
- Jelentős koreai beruházások jönnek Magyarországra
- Kína ajtót mutat az amerikai tech cégeknek
- A nap fotója: Ennél nagyobb Teslát még biztosan nem láttál
További cikkek
-
A jövő évre csúszhat a kórházak adósságának rendezésére
Időről időre óriási adósságot halmoznak fel a korházak, most ismét fojtogató ennek a szintje. Gyulyás Gergely ennek rendezéséről azt mondta, hogy csomagban vizsgálja a kérdést a kormány. Tovább
-
Gyulyás Gergely lesöpörte a szochó-módosítását
Elakadhatnak a jövő évi bértárgyalások, Gulyás Gergely szerint nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére. Tovább
-
Jelentős koreai beruházások jönnek Magyarországra
Szijjártó Péter dél-koreai tárgyalásán több komoly beruházásról is egyeztetetett, a miniszter bejelentése szerint ezek keretében hetvenmilliárd forintnyi dél-koreai beruházás érkezik Magyarországra. Tovább
-
Öthetes csúcson a forint, megvan a szaúdi herceg álma
Enyhe emelkedéssel nyugtázták a tőzsdék a Fed szilárdnak ígérkező kamatpolitikáját, a magyar és lengyel index bőven átlag felett teljesít. Megvan az új OTP-rekord, az euró/forint pedig öt hete nem járt 330 alatt. Négy fontos tudnivaló a mai tőzsdenapra. Tovább
-
Trump halálos csapást mér a WTO-ra
A washingtoni lépés kapcsán komoly veszéllyé vált, hogy a Nyugat meghasad a globális kereskedelem témakörében: az USA egyoldalúan cselekszik, míg az EU egyes partnereivel próbálja megőrizni a WTO megrendült rendszerét. Kína a maga részéről saját globális kapcsolataira építkezhet, megszabadulva a nyugati szabályoktól. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Pécsi gimnazisták lettek az idei PénzSztárok
A Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola és Gimnázium ZsANK nevű csapata lett az első az immár hetedik alkalommal meghirdetett PénzSztár versenyen. Tovább
-
A járműgyártás húzta a magyar ipart
Októberben 6,1 százalékkal nőtt az ipari termelés, a bővülés motorja a járműgyártás volt, amelynek volumene közel 10 százalékkal ugrott meg. Tovább
-
Kína ajtót mutat az amerikai tech cégeknek
Három éven belül az összes kínai kormányhivatalban és állami intézményben helyi gyártásúra kell cserélni az idegen számítógépes eszközöket és szoftvereket. Az intézkedés 20-30 millió hardver lecserélését jelentheti, az amerikai gyártók pedig évi 150 milliárd dolláros megrendeléstől is eleshetnek. Tovább
-
Karácsonyék visszavennék az FCSM-et, de előbb milliárdos osztalékot fizetnek ki
Az új városvezetés továbbra is visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Művek korábban eladott tulajdonrészét, de előbb még kifizet 4 milliárd osztalékot a külföldi tulajdonosnak. Így megúszhatják 16 milliárd kifizetését. Tovább
-
Ha tényleg a készpénzt szerették volna csökkenteni, akkor bukás a MÁP+
Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása? Tovább
-
Greta Thunberg lett az év embere a Time-nál
A svéd klímaaktivista tinédzser az egész generációjának a jelképe, írják. Tovább
-
Lehet, hogy az év utolsó heteiben járnak pórul a nyugdíjasok
Az átlagos nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt január és november között, miközben az élelmiszereknél 5,36 százalék jön ki átlagosan ugyanebben az időszakban. Tovább
-
Óriási károkat okoz Surányi György szerint a MÁP+
Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben. Tovább
-
3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén
A gabonafélék, az élő állatok és a burgonya kivételével a mezőgazdasági termékek termelése stagnált vagy csökkent. Tovább
-
Trump és a maffiafőnökök – a szervezett alvilágból a politikai elitbe
Trumpnak a Scorsese-filmben feldolgozott több maffiacsalád fejével is közvetlen személyes- és üzleti kapcsolata volt. Tovább
-
Aláírták az új amerikai-kanadai-mexikói kereskedelmi egyezményt
A NAFTA a múlté, itt az USMCA. Tovább
-
A Főtáv vezérigazgatója a választások előtt ütött nyélbe egy kétmilliárdos üzletet
Közvetlenül az önkormányzati választás előtti napon kötött három évre szóló kétmilliárdos létesítményüzemeltetési szerződést a Főtáv, amelynek vezérigazgatóját hétfőn menesztette Karácsony Gergely főpolgármester. Tovább
-
Rossz hírt kapott Boris Johnson, de túl fogja élni
A brit gazdaság már nem növekszik tovább, aminek egyik fő oka a Brexittel járó bizonytalanság. Az augusztus-október közötti időszak a leggyengébb három hónap volt 2009 eleje óta. Ez azonban már aligha akasztja meg Boris Johnsont, pártja az előrejelzések szerint fölényesen nyeri a csütörtöki előrehozott parlamenti választást. Tovább
-
Új magyar Leopard-tankok: félelmetes ragadozó vagy fogatlan oroszlán?
Nagy kérdés, hogy mit kapunk: az ütőképes páncéloserő-fejlesztés első lépését, vagy csak néhány fogatlan oroszlánt? Tovább
-
Luxuscikk lesz lassan a párizsi
Egészen megdöbbentő helyzetet eredményezett a sertéshúsok drasztikus áremelkedése. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
