A társadalmi folyamatok nemhogy segítenék a születendő gyermekek számára irányuló kormányzati törekvéseket, sokkal inkább azok ellen hatnak - derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 egyik tanulmányából.
A negyedik Orbán-kormány fókuszában a demográfiai folyamatok kerültek az új kormányzati ciklusban. Ennek érdekében igyekeznek olyan intézkedéseket hozni, mely támogatja a családokat és újabb gyermekek vállalására ösztönzi a párokat. A tervezett lépéseket egyelőre még csak körvonalazódnak, a végleges javaslatok megfogalmazásában a tervek szerint a most elindított nemzeti konzultáció is a kormányzat segítségére lesz. Egyelőre viszont úgy tűnik, továbbra is haladnának a megkezdett úton és főként anyagi ösztönzők révén bátorítanák gyermekvállalásra a fiatalokat. A társadalomban zajló folyamatok azonban amellett, hogy ezen törekvések ellen hatnak, rávilágítanak arra is, hogy ide az anyagi ösztönzőkön túl más eszközökre is szükség lesz.
Harcsa István és Monostori Judit tanulmánya a társadalmi tagozódást, ezen belül is az iskolai végzettség szerinti struktúra, valamint az együttélési formák változása közötti összefüggésre hívták fel a figyelmet. Megállapításuk szerint az iskolai végzettség szerinti struktúra átalakulása (például a
diplomások növekvő aránya), egyes végzettségek elértéktelenedése (például gimnáziumi érettségi) alapvetően a kormányzati törekvések ellenében hatnak.
Míg a diplomásoknál a versengő értékek, a fogyasztói társadalom kiteljesedése, a munkaerőpiaci karrier fontossága, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők körében a munkaerőpiaci nehézségek lehetnek gátjai a családalapításnak.
A különböző iskolai végzettségűek között lényeges különbségek vannak, hogy a partnerükkel együtt élők körében mekkora arányt tesznek ki azok, akiknek a háztartásban nincsenek gyermekek. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál jellemzőbb, ez az együttélési forma. 2016-ban a partnerével együtt élők körében 29 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik gyermek nélkül, csak a párjukkal éltek együtt. Az általános iskolai végzettségűeknek 14, a szakmunkásoknak 21, az érettségizetteknek 33, a diplomásoknak pedig 36 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. 1990 és 2016 között nagyon megnövekedtek az iskolai végzettség szerinti különbségek, aminek az az oka, hogy az érettségizettek és a diplomások körében dinamikusan növekedett a gyermektelen párok aránya - vélik a tanulmány szerzői.
A 18-39 év közöttiek növekvő hányada él a szülői házban, egyre kisebb azoknak az aránya, akik partnerükkel és gyermekeikkel élnek együtt. 1990-ben a már nem tanuló nők 70, a férfiak 51 százaléka élt ilyen háztartásban, 2016-ban csupán 47 és 30 százalékuk. A legjelentősebben az érettségizettek és a diplomások körében esett vissza a szülői házban élők aránya.
Ez a trend arra enged következtetni, hogy a diplomások körében a karrierépítés fontossága/kényszere egyre inkább erősödik a gyermekvállalás rovására, az érettségizettek esetében pedig e folyamat inkább a státussal együtt járó munkapiaci körülmények romlásával hozható összefüggésbe.
A jövőbeli születésszám alakulása szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a fiatal generációk körében a növekvő létszámú középrétegeket sikerül-e nagyobb mérvű gyermekvállalásra ösztönözni, amire a nemzetközi tapasztalatok szerint is akkor van érdemi esély, ha ugrásszerű javulást lehet elérni a munka és a családi élet harmonikussá tételében - írja Harcsa és Monostori.
A gyermekes háztartások összetétele az iskolai végzettség függvényében is szignifikáns változásokról árulkodik. 1990 és 2011 között a kétgyermekes családmodell legerőteljesebben a szakiskolai végzettségűek és az érettségizettek körében esett vissza, ahol nagy dinamikával növekedett az egy gyermeket nevelők aránya, miközben az általános iskolai végzettségűek körében jelentősebben emelkedett a nagycsaládosok aránya. Az alapfokú végzettségűek csoportjában a három vagy több gyermeket nevelők aránya a rendszerváltás óta 16-ról 30 százalékra növekedett.
A tanulmány szerint az alacsony termékenységi mutatók okaként egy, inkább személyes döntés is megnevezhető.
Bár a foglalkoztatás bővülése, az általa javuló anyagi körülmények, valamint a kormány által bevezetett családtámogatási eszközök növekvő esélyt teremtettek a tartós kapcsolatok felvállalásának, azok esetleges felbomlása után a korábbiaknak nehezebbnek mutatkozik a továbblépés
- főleg, ha esetleg gyermek is született a kapcsolatból. A szerzők megállapítása szerint a kapcsolatok felbomlása után a fiatalok - elsősorban férfiak - kisebb része lép be újabb családba. Ez az oka annak, hogy nagyon magas az egyszülős háztartások aránya főként az alacsony végzettségűek körében. Ez szintén befolyással van a termékenységi mutatók alakulására. Az egyszülős háztartásokban ugyanis mindig sokkal alacsonyabb a gyermekszám, mivel itt "megszakadnak a gyermekvállalási tervek".
Tehát ha alacsonyak az újraházasodási mutatók, ha a fiatalok nem létesítenek újabb együttélésen alapuló kapcsolatot, akkor ez is az alacsony termékenységi mutatók okozójává válik a szerzők szerint.
(Mfor.hu)
Címlapon
12 évünk maradt - mekkora pusztítást okozna Magyarországon a klímaváltozás?
Vészesen fogy az idő a klímaváltozás megakadályozására. Az ENSZ múlt hónapban megjelent klímaügyi jelentése azonnali és drasztikus lépéseket sürgetett annak elkerülése érdekében, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná váljon. Mit jelentene ez Magyarországnak és hogyan jelenne meg a mindennapokban? Megkérdeztünk egy szakértőt.
- 12 évünk maradt - mekkora pusztítást okozna Magyarországon a klímaváltozás?
- A hülyének is megéri kukásnak állni Budapesten?
- Elmúlt a Fidesz-kétharmad okozta eufória a magyar kkv-knál
- Nem akármilyen ország nyitott konzulátust Budapesten
- Szijjártó 10 ezer milliárdokról beszél – irtózatos pénzeket hozhatnak az autógyárak
- Nagy dobás a K&H Banktól – ilyet még nem láttunk Magyarországon
- Célzott kivégzés, líbiai bevetés – az orosz és amerikai zsoldos cégek titkai
- Hátat fordítanak a vidéki olvasók Mészáros lapjainak
- Borotvaélen táncol Theresa May kormánya
További cikkek
-
Újból külföldre küldik a magyar rendőröket
A határok védelmének megerősítésére magyar rendőri kontingens indult Szerbiába és Macedóniába. Tovább
-
Borotvaélen táncol Theresa May kormánya
A brit kormányfő szerint a tegnap megkötött Brexit-megállapodás közelebb viszi őket ahhoz, hogy beteljesítsék az uniós kilépés ígéretét. A keményvonalas konzervatívok viszont úgy vélik, hogy valójában behódolnak Brüsszelnek, ezért lemondásra ösztökélik a kormánytagokat. A brit kabinet rendkívüli ülésen vitatta meg az egyezményt. Tovább
-
Nem akármilyen ország nyitott konzulátust Budapesten
78 év után újra van salvadori konzulátus Budapesten. Tovább
-
Még nagyobb szigor jöhet az európai utakon
Az EP 35 százalékkal csökkentené az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra. Tovább
-
A nagy Brexit-deal: erről szól a megállapodás
Bár a brit és az uniós tárgyalók tegnap megállapodtak Brexit-ügyben, korántsem biztos, hogy a dealt a brit kormány is el fogja fogadni. Tovább
-
A magyar kormány is közös EU-s hadsereget akar
Szijjártó Péter szavai szerint elengedhetetlen lenne a közös fellépés. Tovább
-
Szijjártó 10 ezer milliárdokról beszél – irtózatos pénzeket hozhatnak az autógyárak
Komoly rekordot vár a hazai autóipartól a külgazdasági és külügyminiszter. Tovább
-
Célzott kivégzés, líbiai bevetés – az orosz és amerikai zsoldos cégek titkai
Az orosz sajtóban meg vannak győződve arról, hogy a Kreml hamarosan orosz zsoldosokat dob át Líbiába. Tovább
-
Szárnyalt a magyar gazdaság
Szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a korábbinál is magasabb fokozatra kapcsolt a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Tovább
-
Megszavazta a bolygómentő csomagot az Európai Parlament, ami még az oroszoktól is megvéd
Jóváhagyták az új megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó célértékeket. Ez csökkenti a kontinens olaj- és gázfüggőségét is. Tovább
-
Magasról tesznek az olaszok az EU-ra, folytatják a lázadást
Nem változtat az olasz kormány a költségvetési hiányon és a növekedési terveken. Ezzel csak megsürgetik az ország ellen indítandó túlzottdeficit-eljárást. Tovább
-
Megvan a megállapodás a Brexitről
Egybehangzó médiaértesülések szerint elkészült a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás szövegtervezete. Tovább
-
Meghökkentő: hatékonyabb a magyar szociális segélyezés, mint gondolnánk
Hétévnyi hanyatlás után már második éve erősödik a szociális ellátórendszerünk az Eurostat számai szerint. Tovább
-
A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet - mit lép most a magyar jegybank?
3-4% közötti infláció és ténylegesen nulla bankközi kamatok mellett a forint nem tud gyengülni. Magyarországon ilyen talán a rendszerváltás óta nem volt. Tovább
-
Trump nekiment a francia elnöknek
Az amerikai elnök több Twitter-bejegyzésben támadta Emmanuel Macront. Tovább
-
Már Merkel is közös európai hadsereget akar
Nem most vetődik fel ennek ötlete. Tovább
-
Széteső hadsereg – kik terveztek merényleteket baloldali politikusok ellen?
A német védelmi miniszternek inog a széke, hiszen sorra jönnek ki azok a jelentések, amelyek a hadsereg elképesztő állapotáról tanúskodnak. Tovább
-
Orbán támogatta a pártját, Magyarországra menekült a bukott miniszterelnök
Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök. Tovább
-
Akár 24 órán belül megszülethet a Brexit-megállapodás
Nagyon optimistán nyilatkozott Theresa May egyik minisztere. Tovább
-
Aggódnak a kamionosok – munkahelyek tízezrei kerültek veszélybe
Rosszul járnak a szigorodó emissziós törvények miatt. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
