Látva más országokban, hogy milyen súlyos hatásai vannak a munkaerőpiacra a koronavírus-járványnak, a legfrissebb, márciusi adat egész kedvező lett. Historikusan ugyanis nincs megugrás a regisztrált álláskeresők adataiban, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint márciusban 281 ezer nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon.
A szám a februárihoz képest 17 ezerrel magasabb, az előző év azonos időszakához mérten pedig mindössze 3 ezres növekedést jelent. Annyira nem kiugró a friss adat egyébként, hogy legutóbb két évvel ezelőtt, 2018 márciusában is több álláskeresőt - 284 ezret - tartott nyilván a munkaügyi hivatal, mint most.
Ez a növekedés még a kormányzati kommunikációval sincs összhangban: a munkaerőpiaci hatásokat illetően ugyanis többször kifejtették a nyilatkozó kormánytagok, hogy márciusban 30-40 ezer ember veszítette el a munkáját. Összességében pedig az lesz majd a kérdés, hogy hány százezren maradnak állás nélkül a járvány következtében.
Az első - kedvező - adat ellenére ez egyáltalán nem elképzelhetetlen végkifejlet, áprilisban jó eséllyel sokkal nagyobb növekedésre lehet számítani, részben a kormányzati nyilatkozatok alapján is. Gulyás Gergely, egy április eleji kormányinfó elmondta: a márciusi 30-40 ezres növekedés után áprilisban napi 4000-rel emelkedik a munkanélküliek száma. Gyors számolás után kiderül, ha utóbbi trend folytatódik, akkor áprilisban 120 ezer állástalan fog megjelenni a munkaügyi hivatalok rendszerében.
Az áprilisi berobbanás abból a szempontból is logikus feltételezés, hogy bár március legelején jelent meg Magyarországon a járvány, elsőként a turizmust döntötte romokba.
A magyar vállalkozások többsége feltehetően a rendelkezésre álló tartalékaival, eszközeivel, a szabadságokkal próbálta átvészelni azt az időszakot, míg tisztázódik a helyzet. Főként, ami a kormány által összeállított gazdasági mentőcsomagot illeti.
Egy hónap után, áprilisra azonban sokak helyzete romolhatott, elfogytak az eszközök, a tartalékok és ha a gazdasági intézkedések az adott cég számára nem jelentenek releváns segítséget, vagy azokkal nem tud élni, akkor nem marad más, mint a dolgozók elbocsátása. Vélhetően ezzel magyarázható az is, hogy márciusban "mindössze" 17 ezerrel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, ami teljes mértékig beillik a munkaerőpiac év ezen szakaszát jellemző trendjébe. Tavaly például februárról márciusra 13 ezerrel nőtt az álláskeresők száma.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
