A cikk eredetileg a piacesprofit.hu-n jelent meg.
A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően tavasszal minden a feje tetejére állt, talán a munkájukat elvesztők mellett azok számára is kihívást jelentettek a korlátozásokkal teli hónapok, akiknek megmaradt a munkája. Ha ugyanis a munkavégzést nem lehetett home office-ba átültetni, a cégek sokszor a szabadságok kiadásával operáltak. De hasonló helyzetbe kerülhettek azok is, akiknek iskolás korú gyerekeik voltak. Számukra a digitális oktatásban való részvétel okozthatott plusz nehézséget a mindennapokban.
Mindenesetre sok esetben fordulhatott elő, hogy az éves szabadságok már tavasszal elfogytak. Ahogy azt Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője megfogalmazta írásbeli kérdésében:
"A veszélyhelyzet alatt sokan kénytelenek voltak kényszerszabadságra menni, ők idén már nem fognak tudni több szabadnapot kivenni. Tervezi-e a kormány, hogy ezeket a munkavállalókat valamilyen formában kompenzálja?"
A kérdést Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek címezte, sőt az Palkovics László, innovációs és technológiai miniszternek is feltette. A válasz utóbbi kollégájától érkezett, ám Schanda Tamás, ITM-államtitkár soraiból végül semmi sem derül ki a szabadságok vonatkozásában.
Az államtitkár ugyanis inkább csak az eddigi, munkahelyek megőrzését és teremtését támogató kormányzati intézkedéseket sorolta fel, amelyek a kérdés szempontjából irreleváns információk. Mint írta:
"A magyar kormány az elmúlt hónapokban számos intézkedést hozott a koronavírus járvány miatt előállt veszélyhelyzet kezelésére. A kormány munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő bértámogatással segítette azokat a munkáltatókat, amelyek a veszélyhelyzet idején arra törekedtek, hogy leépítés helyett megőrizzék a meglévő munkaerőt, illetve új munkahelyeket hozzanak létre".
Bár ez sem elhanyagolható intézkedés, valójában azokon nem segít, akik otthonról nem végezhető munka miatt kényszerszabadságra mentek.
A kormány azonban már láthatóan készül a második csatára is. "A vírussal szemben az első csatát megnyerte a kormány" - írta az államtitkár, de nyár elején maga a kormányfő is többször megfogalmazta ezt a megállapítást. Hogy hol és milyen fronton fog zajlódni a második csata, azt Schanda Tamás árulta el:
"A második csata a munkahelyek megvédése és teremtése lesz."
Hogy a kormány a második csatát ezen a fronton vívná meg a vírussal szemben, az kézenfekvő. Az első hullám idején az egészségügyet a hírek szerint felkészítette a kormány arra, hogy esetleg nagyon nagy számban kell koronavírus-betegeket ellátni a kórházakban. Így a második hullámban az egészségügyi intézményeken fokozódó nyomás nem okozhat elméletileg problémát. A kormány egy évtizede rögzített hitvallása pedig a "ha munka van, minden van", így tehát az ezen a fronton meghozott erőteljes intézkedésekkel közvetve a gazdaság számos területére tudnak hatni. Ha ugyanis van munkájuk az embereknek, akkor tudnak fogyasztani, a fogyasztás pedig keresletet támaszt, amit a cégeknek ki kell szolgálniuk, így biztosított lehet a fennmaradásuk, esetleges bővülésük a későbbiekben.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
