A lap úgy értékeli, lendületet adhat a magyar–amerikai kapcsolatoknak, ha új nagykövet érkezik; Bell távozása óta ugyanis ügyvivő, név szerint David J. Kostelancik vezeti a képviseletet. A személy azonban nem különösebben fontos: a nagykövet is az amerikai érdekeket fogja képviselni az országban, inkább szimbolikus jelentősége van, hogy ügyvivő helyett újra nagyköveti beosztásban teszi ezt valaki. Corstein megbízását egyébként még nem erősítette meg Washington; ha tényleg jelölt lesz, még vár rá egy szenátusi meghallgatás is, mielőtt Budapestre utazhatna.
Corsteinről egyébként diplomáciai oldalról sokkal többet nem tudni, mint hogy republikánus kötődésű - nincs diplomata-múltja, viszont tudni róla, hogy a legmagasabb New York-i üzleti körök tagja.
Innen szép nyerni: mélyponton a magyar-amerikai kapcsolatok
Az utóbbi időben félreérthetetlen jelzések érkeztek az Egyesült Államokból, amelyek arra utalnak, hogy a már eddig is válságban lévő amerikai-magyar kapcsolatok újabb mélypont felé zuhannak. Kezdődött az amerikai külügyminisztérium döntésével, miszerint jövőre 187 millió forinttal támogatják az objektív médiát hazánkban, pontosabban a fővároson kívüli nyilvánosságot. Ez a lépés egy szövetséges felé példa nélküli Washington diplomáciai gyakorlatában és sokkal inkább egy közép-ázsiai despota rezsimmel fenntartott viszonyra emlékeztet.
A hazai Külügyminisztérium, ahonnan az atlantistáknak még az írmagját is kiirtották az utóbbi években, feltűnően visszafogottan reagált. Egy ilyen diplomáciai döntéshez természetesen a Fehér Ház előzetes hozzájárulása is kellett, ami még kellemetlenebbé teszi Budapest számára a helyzetet. Sok jel utal arra is, hogy Budapest pávatánca egyre inkább az amerikai hírszerzés látókörébe kerül - háttérelemzésünk a magyar-amerikai kapcsolatokról itt olvasható >>
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
