Az utóbbi napokban félreérthetetlen jelzések érkeztek az Egyesült Államokból, amelyek arra utalnak, hogy a már eddig is válságban lévő amerikai-magyar kapcsolatok újabb mélypont felé zuhannak. Kezdődött az amerikai külügyminisztérium döntésével, miszerint jövőre 187 millió forinttal támogatják az objektív médiát hazánkban, pontosabban a fővároson kívüli nyilvánosságot. Ez természetesen válasz arra, hogy a magyar miniszterelnök csatlósai, Mészáros Lőrinc és Andy Vajna felvásárolták mind a 192 vidéki újságot.
Úgy bánnak velünk, mint egy despotizmussal
Ez a lépés egy szövetséges felé példa nélküli Washington diplomáciai gyakorlatában és sokkal inkább egy közép-ázsiai despota rezsimmel fenntartott viszonyra emlékeztet. A hazai Külügyminisztérium, ahonnan az atlantistáknak még az írmagját is kiirtották az utóbbi években, feltűnően visszafogottan reagált és egyelőre nem volt hajlandó kommentálni a lépést. Egy ilyen diplomáciai döntéshez természetesen a Fehér Ház előzetes hozzájárulása is kellett, ami még kellemetlenebbé teszi Budapest számára a helyzetet.
Pedig már az utóbbi hónapok is vesszőfutásnak bizonyultak a kétoldalú kapcsolatban. Ahogyan Dobozi István, Amerikában élő közgazdász írja: „Nem jött össze a lázasan várt nagy találkozó Orbán és Trump között, ami a meggondolatlanul kirobbantott CEU-válsággal megfejelve Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet idő előtti lecseréléséhez vezetett. A magyar külügyi apparátus túlértékelte Orbán Trump általi informális meghívásának jelentőségét. Ráadásul a közvetlen külügyi kapcsolatok sem javultak: Rex Tillerson amerikai külügyminiszter márciusban meglepetésre nem fogadta a magyar kollégáját, aki a nagykövetség új épületének ünnepélyes átadása miatt látogatott Washingtonba.”
Mi több, a magyar kormány havi 28 millió forintért foglalkoztatott amerikai lobbistája, Connie Mack október 30-án szétküldött egy hírlevelet a washingtoni elitnek, amely szerint Fiona Hill, a Fehér Ház európai és orosz ügyekért felelős igazgatója, egyben a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, tulajdonképpen Soros György embere. Szintén a múlt hónapban Lázár János arra utasította az általa felügyelt hazai hírszerzést (Információs Hivatal), készítsen jelentést arról, „hogy Brüsszelben mit sikerült elérnie Soros Györgynek a magyarokkal szemben.” A hazai kormányzat a jelek szerint nem ismeri fel, hogy milyen vékony jégen táncol és arról sincsen tudomása, hogy Sorost, bármennyire is elítéli az elnök politikáját, üzleti szálak fűzik Trump vejéhez, Jared Kushnerhez.
Egyre inkább a hírszerzés látókörében
A Kongresszus Hírszerzési Bizottsága eközben azután nyomoz, hogy beavatkozott-e Oroszország tavaly az amerikai elnökválasztásba. A Trump választási csapat egyik tagja, Carter Page, a napokban elismerte, hogy tavaly májusi budapesti útját a magyar kormány szervezte. Azt is bevallotta, hogy találkozott magyar illetékesekkel, ahol az orosz-amerikai kapcsolatokat tekintették át, és hogy ezeken a beszélgetéseken oroszok is jelen voltak.
|
| Káncz Csaba |
Más jelek is arra utalnak, hogy Budapest pávatánca egyre inkább az amerikai hírszerzés látókörébe kerül. Múlt pénteken egy olyan mélységű híradás jelent meg hazánkról a napi egy millió olvasóval rendelkező Daily Beast-en, amely mögött egy titkosszolgálati kiszivárogtatás állhat. A cikkben részletesen beszámolnak Bencsik András, a Demokrata főszerkesztőjének - és vezető CÖF aktivistának -rendszeres kapcsolatáról a budapesti orosz nagykövetséggel. A cikk kiemeli, hogy Bencsik András és fia nemrégen egy moszkvai biztonságpolitikai konferencián is részt vettek. Az említett fiú, Bencsik Dávid egyébként jelenleg hazánk külgazdasági attaséja Stuttgartban. Az attasé tavaly decemberi Facebook bejegyzése szerint „válságban van a temetővé váló Európa (sic), ahol a demográfiai mutatók katasztrófát jósolnak és erről beszélni sem szabad, ahol a nyugati civilizáció a túlélésért küzd és uralkodó politikai elitje a régi társadalmat egy újra cserélné le.”
Káncz Csaba jegyzete.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
