|
| Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Kép forrása: MTI, Szecsődi Balázs |
A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Törökország fontos stratégiai partner, azonban ha másoktól várjuk a megoldást, akkor kiszolgáltatottá válunk. "Ha ezt nem akarjuk, akkor meg kell védenünk a határainkat" - hangsúlyozta.
Álszentség és képmutatás
A migrációs válság képes destabilizálni kormányokat, országokat és az egész európai kontinenst - emelte ki a miniszterelnök, aki szerint a probléma megoldásához ezért nyílt és őszinte beszédre van szükség, el kell dobni a politikai korrektséget, és vitát kell kezdeni álszentség és képmutatás nélkül. "Mit gondolunk a civilizációs örökségünkről? Kívülről kikényszeríthető-e a kulturális minták megváltozása? Elfogadjuk-e a párhuzamos társadalmakat? Vagy megvédjük a jogállamiságon nyugvó, toleráns életmódot, amelyet eddig éltünk?" - tette fel a kérdést Orbán.
A kormányfő szerint mindenképp tisztázni kell, hogy amivel Európa szembenéz, az nem menekültválság. "Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat" - mondta a miniszterelnök, aki szerint korlátlan a folyamatban részt vevő emberek utánpótlása.
| Egyik válságból a másikba: Európa magának köszönheti a bajtAz Európai Uniót mostanában igencsak sújtják komolyabb problémák, de egy ekkora szervezetnél ezt tudni kell kezelni. A mechanizmus, úgy tűnik, kevéssé hatékony: jó esetben csúcstalálkozó csúcstalálkozót követ, esetleg válságtanácskozások színesítik a palettát, a megoldás pedig nehezen alakul. A Privátbankár.hu elemzését itt olvashatja tovább >>>> |
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
