Amennyiben a szeptember 30-i népszavazás sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Ezzel lezárul a 27 éve tartó névvita Görögországgal, és Athén az ígérete szerint a jövőben nem akadályozza Szkopje európai uniós és NATO-csatlakozását.
Feltétele az uniós tagságnak
Angela Merkel a szkopjei sajtótájékoztatón azt mondta, számos feladat áll még Macedónia előtt a teljes jogú uniós tagság elnyeréséig, de a csatlakozás legfontosabb előfeltétele a sikeres népszavazás.
"Nem akarom befolyásolni a döntésüket, de fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ez egy történelmi lehetőség. Ne maradjanak otthon ezen a történelmi napon, hanem használják ki a lehetőséget, hogy elmondják, milyen jövőt szeretnének az országuknak" - mondta a német kancellár.
Merkel szerint senki nem fenyegeti elszigeteléssel az országot, ha a nem válaszok győznek szeptember 30-án, de a macedónoknak tudniuk kell, hogy milyen jövő vár rájuk, ha támogatják a névváltoztatást, és milyen, ha nem. Görögország csak akkor ad zöld fényt a csatlakozási tárgyalásoknak, ha az igen válaszok győzedelmeskednek szeptember végén.
Angela Merkel a harmadik vezető politikus, aki a héten Macedóniába látogatott, csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, pénteken pedig Sebastian Kurz osztrák kancellár utazott Szkopjéba, hogy támogatásáról biztosítsa Zoran Zaev miniszterelnököt és az általa kezdeményezett népszavazást. A kormányfő szerint sikeres lesz a referendum, és ezzel minden akadály elhárul az ország euroatlanti integrációja elől.
Macedónia azután válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
27 éves vita végére tehetnek pontot
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
