Két kérdés is vonatkozik majd a börtönbizniszre a nemzeti konzultáció kérdőívén - miközben erről törvényt is készül elfogadni a parlament. A kormány értelmezésében a börtönbiznisz fogalma azt jelenti, hogy az elítélt bűnözők a Soros-hálózat ügyvédeinek segítségével eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen többnyire a zsúfoltság miatt, és ez csak eddig 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. A nemzeti konzultáció kérdése arra vonatkozik majd, hogy a magyarok támogatják vagy ellenzik az ilyen kártérítési pereket, illetve, hogy a megítélt kártérítési pénzeket az elítéltek vagy az áldozataik kapják-e meg. A börtönbiznisz fogalmát azonban máshogy is lehet értelmezni és erről nem kérdezik majd meg a népet, pedig szintén jelentős összegekről van szó.
Egyrészt jelenleg egy új börtönkórház épül Magyarországon, még tavaly májusban rakták le az alapkövét Berettyóújfaluban. A bruttó 9,2 milliárd forintos beruházást a West Hungária Bau Kft. (WHB) építi a Gróf Tisza István kórház melletti területen. A WHB pedig Paár Attila milliárdos üzletember tulajdona, a kormánnyal remek kapcsolatot ápoló cég leginkább a győri közbeszerzéseken sikeres, de például ők húzzák fel az új Bozsik-stadiont és a Budai Várban is leginkább az ő logójukkal lehet találkozni az építkezéseknél. De nem csak az új börtönök építése jó biznisz, hanem a régiek üzemeltetése is. Magáncégek ugyanis közreműködnek a magyar börtönök üzemeltetésében, erre két példa van: az egyik Szombathelyen, a másik Tiszalökön található.
Ezek a börtönök public private partnership (ppp) konstrukcióban épültek meg egy 2004-es kormányhatározat alapján, költségvetési és költségvetésen kívüli forrásokból, állami-magán finanszírozással működnek. A 2023-ig érvényes szerződéseket még az MSZP-SZDSZ kormányok kötötték, de a Fidesz sem bontotta fel őket. Nem véletlenül. A szombathelyi börtönt 2008-ra a ZÁÉV Zrt., a Mátra Holding Zrt. és a Future Zrt. alkotta konzorcium építette meg, a másfél évtizedes futamidő végéig az állam évente 1,9 milliárd forintos szolgáltatási díjat fizet a magáncégeknek. A ZÁÉV pedig Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó tulajdonában van, tehát a börtönbizniszből a volt felcsúti polgármester is gyarapodik.
A tiszalöki börtönt pedig a KÉSZ Holding Zrt. építette, az üzemeltető cég pedig a tulajdonában lévő Szent Adorján Kft. A G7.hu kérdésére pedig korábban azt válaszolta a társaság, hogy ők nem csak üzemeltetői, de tulajdonosai is a létesítménynek, így a szolgáltatási díj nem csak az üzemeltetési tevékenységnek az ellenértéke, hanem a létesítmény felépítésének és bérbeadásának költségeit is ellentételezi. Nyereséges üzletről van szó, hiszen a Szent Adorján Kft. 2018-ban 2,1 milliárd forintos árbevétel mellett 400 millió forintos profitot könyvelhetett el. A KÉSZ Holding tulajdonosa pedig a szegedi Varga Mihály, aki állandó tagja a 100 leggazdagabb magyarnak mintegy 22,5 milliárd forintos vagyonnal. Hogy az Orbán-kormánnyal is megtalálták a közös hangot, azt jól mutatja, hogy ők építették az új Puskás stadion tetejét.
A rabokat azonban etetni is kell, az élelmiszert pedig szintén magáncégektől szerzi be az állam. A vonatkozó közbeszerzéseket átnézve gyakran ugyanazok a cégek a beszállítói egyes börtönöknek Váctól Szegedig. A Váci Fegyház és Börtön február 19-én kihirdetett 154 millió forintos tenderén például ugyanúgy a győztesek között szerepel egy bizonyos Gulyás János és Társa Kft., mint a Szegedi Fegyház és Börtön 476 millió forintos tenderén. A cég 2014-ben még csak minimális profittal dolgozott, 2018-ban viszont már 1,5 milliárd forintos forgalom mellett 109 millió forintos nyereséget ért el. A váci tenderen a MORTAK Fruit Kft. is nyert, amely a Budapest Fegyház és Börtön pályázatát is sikerrel abszolválta. Szintén dinamikus fejlődést mutató cégről van szó: a 2014-es 760 millió forintról sikerült 2018-ra 2,2 milliárd forintra feltornázni a forgalmat, aminek a rabokon kívül főleg a tulajdonos Mrlják József örülhetett.
Nem túl boldogok viszont a börtönőrök, legalábbis a fizetésük miatt sokat elégedetlenkedtek az elmúlt években. Emiatt jelentős munkaerőgondokkal is küzdenek a hazai büntetés-végrehajtási intézetek, amit folyamatos toborzásokkal próbálnak orvosolni. Egy évvel ezelőtt egy felügyelő havi bruttó 230 ezer forintot vihetett haza, ami nettó 152 ezer forintnak felel meg. Ez mostanra havi bruttó 253 ezer forintra kúszott fel, ami már 168 ezer forintot jelent, plusz cafeteria. Ez rettentően alacsony, hiszen egy bolti eladó is többet keres, pedig a felelősség súlya nem is mérhető össze.
A börtönbizniszről szóló törvényjavaslat parlamenti szavazására egyébként várhatóan ma kerül sor.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
