| Jens Spahn (EPA/CLEMENS BILAN) |
A párt fiatal nemzedékének legfontosabb alakjaként számon tartott politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban megjelent vendégcikkében vázolta fel elnökjelölti programját. Elemzők szerint jelzésértékű, hogy ebben az újságban jelentette meg írását, mert a távozó pártelnök, Angela Merkel kancellár 1999-ben éppen egy FAZ-vendégkommentárban szólította fel távozásra korábbi mentorát, Helmut Kohl néhai pártelnök-kancellárt.
Itt az ideje a generációváltásnak
Jens Spahn szerint Angela Merkel csaknem két évtizeden keresztül sikeresen irányította a CDU-t, és a Kohl-korszak után átvezette egy új korszakba, amiért a párt köszönettel tartozik neki. Most ismét korszakváltást élünk át, ezért nemzedékváltást kell végrehajtani a CDU-nál - írta a 38 éves politikus, aki a legfiatalabb az esélyesnek számító elnökjelöltek közül.
Úgy véli, hogy nem jobboldali fordulatra van szükség, hanem a modern konzervativizmus politikájára. Minden politikai stílusnak megvan a maga korszaka, a mi korszakunk pedig modern és értéktudatos, digitális és analóg, európai és nemzeti, vállalkozóbarát és szociális, nőies és férfias, és mindennek a CDU vezetésében is meg kell mutatkoznia – fogalmazott.
Ezért vesztették el a szavazókat
A politikus szerint a pártnak újra meg kell határoznia politikája, a keresztény és demokrata politika lényegét, és nem másokból kell kiindulnia. Tevékenységét nem határozhatja meg a párttól jobbra elhelyezkedő bomlasztók demagógiája - utalt az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártra, hozzátéve, hogy ugyanez érvényes a Zöldek látszólag modern populizmusára.
A CDU-tól főleg azért állnak át szavazók az AfD-hez és a Zöldekhez, mert nem világos, hogy miről szól a politikája. Csak akkor vagyunk vonzók, ha saját válaszokat adunk a nagy társadalmi kérdésekre, és megmutatjuk, miként lehet ezeket lefordítani jó és konkrét politikára - írta a Merkel-kormányban az egészségügyi minisztériumot vezető politikus.
A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió szövetségének kezdettől fogva a biztonság és a jogállamiság volt az egyik legfontosabb témája. A jogállam és a közbiztonság alapvető feltétel liberális európai társadalmaink működéséhez, mert csak ezek révén nyílik tér a szabadságnak és az individualitásnak.
Beszélni kell a bevándorlásról
Spahn szerint a migráció kérdése az elefánt a szobában, vagyis a fő probléma vagy tabu, amelyet mindenki lát, de senki nem beszél róla. A migráció kérdését sok polgár szerint nem tárgyaltuk ki és nem oldottuk meg. Az EU-s külső határ hatékony védelme, az Európán belüli elosztás és a sikeres integráció feltételeinek megteremtése régóta beteljesítetlen ígéret - fogalmazott Jens Spahn.
Németország továbbra is a rendezetlen bevándorlás célpontja, és a túlnyomórészt férfiakból álló bevándorlók csoportja évente akkora nagyságrendet jelent, mint egy Kassel vagy Rostock méretű - vagyis nagyjából 200 ezer fős - város lakossága - hangsúlyozta.
Ezt a folyamatot korlátozni kell, és jobban kell irányítani, a menedékjogi szabályozást és a régóta esedékes - előkészítés alatt álló - bevándorlási törvényt pedig át kell dolgozni, és a két területet okosan szét kell választani egymástól - tette hozzá.
Utalva arra, hogy Angela Merkel az utóbbi hetekben a 2015-ös menekülthullámmal kapcsolatos döntések körüli viták beszüntetését sürgette, kiemelte: a német társadalom nem teljesíti azt a jámbor kérést, hogy egyszerűen ne is beszéljünk többé 2015 szeptemberéről, mert nem tűnnek el a fejekből azok a képek, amelyek alapján az az érzés keletkezetett, hogy az állam és a politika elveszítette az ellenőrzést a folyamatok felett.
A CDU/CSU pártszövetség vezetésében három éve tart az ádáz és kevéssé mutatós vita arról a kérdésről, hogy helyes volt-e beengedni a menedékkérőket 2015 szeptemberében. A két párt nemigen jutott közös megoldásokra, mert a felszín alatt valójában arról szól a vita, hogy kinek volt igaza - írta.
Erőnket és egységünket csak akkor szerezhetjük vissza, ha túllépünk ezen a régi csatán, és előremutató, nyílt vitát folytatunk arról, hogy mi szükséges a humanitás, a menekültek támogatása, a rend és az ellenőrzés összeegyeztetéséhez – tette hozzá.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
