Mi lesz velünk orosz gáz nélkül? Brüsszelhez fordultunk a horvátokkal
|
| Cseppfolyósított földgázt szállító tartálykocsi. Kép forrása: EPA |
A jövő év végére adottak lesznek a fizikai feltételei annak, hogy Horvátországból Magyarországra gázt lehessen szállítani, ezért annak érdekében, hogy egy megkötendő gázvásárlási megállapodás esetén a szállítási tarifákat fixálni lehessen, a két ország az Európai Bizottsághoz fordul - mondta Szijjártó Péter miután egyeztetett Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország érdeke, hogy a 2020 után, amikor lejár az Oroszországgal a jelenleg hatályos, hosszú távú gázvásárlási megállapodás, minél több gázbeszerzési forrás álljon rendelkezésre. A jelenlegihez képest két alternatív forrás tűnik reálisnak: az egyik a Fekete-tengerből az Exxon Mobile és az OMV Petrom által kitermelendő gáz a román felségvizeken, a másik pedig, hogy a horvátországi Krk szigetén felépülő LNG-terminálból (cseppfolyósított földgáz-terminál) vásároljon gázt Magyarország.
Jön az LNG
| Orbán 2014 tavaszán írásos jelentést tett egy kongresszusi albizottságnak Washingtonban, amely az LNG-export hatását vizsgálta az amerikai külpolitikára. A háttérről itt írtunk bővebben >> |
A 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG-terminál Magyarország gázellátása szempontjából fontos új forrást jelenthetne. Ez évente 1,7 milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra.
Magyarországnak az ország gázellátása gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. Ezért érdeke, hogy minél több forrás rendelkezésre álljon, így az LNG-terminál Krk szigetén felépüljön, a magyar kereskedő és gázipari vállalatok pedig onnan vásárolni tudjanak.
Tomislav Coric elmondta, hogy Horvátország stratégiai fontosságú projektje az LNG-terminál, amely hozzájárul a térség gázellátásának diverzifikálásához. A kapacitás meghaladja a horvát szükségleteket, vagyis lehetővé teszi a Horvátországtól északra fekvő országok, így Magyarország számára is, hogy alternatív forrásokból elégítsék ki saját szükségleteiket.
A projektet az Európai Bizottság (EB) 100 millió euróval támogatta.
