Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a részletes adatokból kiderült, hogy a mezőgazdaság rontotta leginkább a gazdaság teljesítményét, az ágazat 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. Az év utolsó negyedévében az elemző szerint a növekedés újra megközelítheti majd a 3 százalékot, éves átlagban pedig 2,9 százalékos lehet.

Suppan Gergely szerint 2016-ban az uniós források visszaesése miatt csökkenni fognak a beruházások, egész évre 2,5 százalékos növekedést várnak. Ezt érdemben ellensúlyozhatná a lakásépítések áfájának csökkentésével beinduló piac.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői kommentárjukban kifejtették: 2015-re minimálisan lefelé módosították előrejelzésüket a korábbi 2,8 százalékról 2,7 százalékra. Úgy vélik, hogy a felhasználói oldal nem okozott nagy meglepetést, számítani lehetett rá, hogy a háztartások és a külkereskedelem jelenti majd a fő húzóerőt.

Az előző negyedévben kiegyensúlyozott volt a hozzájárulás a két szektor oldaláról, azonban most a végső fogyasztás vette át vezető szerepet (1,9 százalékpont). A bruttó állóeszköz felhalmozás 1,5 százalékos mérséklődést mutatott, így lefelé húzta a GDP-t.

Az Erste elemzői szerint a beruházásokat illetően a kilátások sem túl biztatóak, és az EU-s pénzek kifutásával párhuzamosan akár további visszaesés lehet a jövő évben. Az elemzők szerint 2016-ban folytatódhat a lassulás a magyar gazdaságban.

A CIB Bank elemzésében a növekedési ütem fokozatosan mérséklődésére számít, és változik a növekedés szerkezete is, 2015-ben még 3 százalék közeli, de az alatti dinamika várható.

A CIB szerint a termelési oldalon a mezőgazdaság ismét lefelé húzta a növekedést, és a tavalyi egyszeri hatások kifutásával az építőipar is gyengén teljesített. Az ipar hozzájárulása a bank elemző szerint pozitív, de csökkenő, a növekedés motorja a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a szolgáltatóipar lett. Hozzátették: a felhasználási oldalon ennek megfelelően a háztartások fogyasztása és a nettó export tudott legnagyobb mértékben hozzájárulni a növekedéshez.

Közben az uniós forrásokból finanszírozott beruházások kifulladtak, 0,7 százalékkal rontották a GDP-t. A CIB szerint a részletes adatok nem okoztak meglepetést, idén 3 százalék közeli, de az alatti dinamikát várnak, 2016-ban azonban már a 2 százalékhoz lehet közelebb az éves növekedés.

A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal)

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a várakozásoknak megfelelően folytatódik az átrendeződés a gazdaságban, azaz a belső fogyasztás egyre erősödik, és nagyobb szerepet kap.

Ez abból is látszik, hogy a szolgáltatások nagyobb mértékben járultak hozzá a bővüléshez, miközben a nettó export és az ipar is visszafogottabban szerepel. Németh Dávid szerint a negyedik negyedévben a fogyasztás még hangsúlyosabbá válhat, míg az építőipar könnyen mínuszba kerülhet.

A friss adatok fényében az elemző nem módosította a korábbi prognózisát, az idei évre 2,7 százalék körüli bővülést vár, jövőre pedig 2,2-2,3 százalékot.