A KSH reggel közölt adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke az ide harmadik negyedévben 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában kifejtette, a termelési oldalon az előző negyedévekhez hasonlóan nagy visszaesést mutatott a mezőgazdaság kibocsátása, visszaesett az építőipari termelés, míg lassult az ipari termelés növekedése. A szolgáltatások területén továbbra is kedvező teljesítményt nyújthatott a kiskereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, infokommunikáció, szállítás, míg a menekültválság miatt gyorsulhatott a közigazgatás-védelem ágazat kibocsátása.

Év végéig még szépíthet a gazdaság

A felhasználások területén a nettó export hozzájárulása kisebb mértékű lehetett az import megugrása miatt, ami azonban a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások élénkülésére utal.

Forrás: KSH

Az elemző úgy véli, az utolsó negyedében kissé gyorsulhat a növekedés, részben bázishatások miatt, így az ipari termelés gyorsabb növekedésére számítanak, amit egyes kapacitások felfutása is támogat.

A fogyasztás a kedvező munkapiaci folyamatok, a növekvő reálbérek és foglalkoztatás, valamint a magas fogyasztói bizalom hatására tovább növekedhet, a 2007-2014-es EU források felhasználásának határideje miatt a negyedik negyedévben felfuthatnak a beruházások, az államháztartás igen kedvező helyzete miatt élénkülhet a közösségi fogyasztás is.

2,5-3 százalék lehet  a GDP egész évre

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is úgy látja, az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, összességében pedig 2,5-3 százalékos növekedéssel lehet számolni az idei év egészére.

A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az első két negyedévhez képest a vártnak megfelelően folytatódott a fokozatos lassulás, az eredmény kissé elmarad a piaci várakozásoktól, ami 2,5 százalék volt. Ugyanakkor a negyedéves növekedési ütem nem változott. Várakozásuk szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet - írták.

Átírták a számokat

A Takarékbank szerint a negyedik negyedévben – a pozitív naptárhatást is figyelembe véve – a növekedés újra megközelítheti a 3 százalékot. A bank idei növekedési előrejelzését azonban a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosították. Jövőre a 2007-2014-es EU források kifutása miatt továbbra is 2,5 százalékos növekedésre számítanak, a beruházások várt visszaesését a fogyasztás élénkülése ellensúlyozhatja.

A szűkebb régióban elmarad a hazai növekedés a 4,3 százalékos cseh, a 3,6 százalékos román és szlovák, valamint a várhatóan 3 százalék feletti lengyel növekedéstől, azonban az európai és euró-övezeti átlaghoz, valamint a fejlettebb európai országokhoz képest folytatódik a felzárkózás.

Mit mond a tárca?

A korábbi negyedévekhez képest mérsékeltebb növekedés hátterében az aszályos nyár miatti gyengébb mezőgazdasági teljesítmény húzódik meg. Ha az ágazat hatását kiszűrjük, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzőinek számítása szerint 3 százalék körüli növekedés valósult volna meg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az adatot kommentálva. 

A tárca szerint a GDP szerkezete továbbra is kedvezőnek és stabilnak mondható. A növekedés továbbra is meghaladja az uniós átlagot, másrészt pedig a gazdaság növekedése változatlanul nem eladósodásra épül, ami hazánk kitettségét és sérülékenységét lényegesen csökkenti.

Az eddigi tényszámok megerősítik, hogy a külső környezetben jelentkező negatív kockázatok, mint a migrációs helyzet, a Volkswagen-botrány, valamint a kínai gazdaság lassulása egyelőre nem voltak érdemi hatással a hazai folyamatokra - jegyzi meg az NGM közleménye.

Nem meglepetés

Balogh László, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint nem teljesen meglepetés a gazdasági növekedés lassulása, a konvergenciaprogramban jövő évre 2,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak, a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a növekedést ösztönző intézkedések bevezetésére készül.

Négy pontos javaslat a kormánytól

Ugyanakkor a növekedés fenntarthatósága érdekében a kormány négy pontban tervez további növekedésösztönző lépéseket: a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében.

Ez a négy pillér hosszú távon biztosíthatja Magyarország fejlődését, a magyar gazdaság további növekedését. Az erőteljes növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye már idén év elején meghaladta a válság előtti szintet - közölte a tárca.