A britek relatív többsége egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek "bármilyen módon" ki kell léptetnie az Egyesült Királyságot az Európai Unióból (EU), akár a parlament felfüggesztésének árán is, ha erre van szükség - derül ki a The Daily Telegraph című konzervatív lap számára készült felmérésből.

Az újság kedden megjelenő kiadásában azt állítja, hogy a brit felnőtt lakosság 54 százaléka ért egyet ezzel a kijelentéssel, és 46 százalék ellenzi. A lap viszont nem veszi figyelembe azok válaszát, akik a kérdésre azt válaszolták, hogy nem tudnak dönteni az ügyben. A ComRes közvélemény-kutató adataiból az derül ki, hogy a válaszadók 44 százaléka ért egyet a kijelentéssel, 37 százalék ellenzi, és 19 százalék válaszolta azt, hogy nem tudja. A szűk relatív többség, 39 százalék 37 ellenében úgy véli, hogy a kilépési folyamatot le kell állítani, ha az északír-ír határ kérdése az ország egységét fenyegeti.

A felmérésben részt vevők jelentős része úgy véli, hogy a parlament elveszítette kapcsolatát az emberekkel, és a legtöbb képviselő figyelmen kívül hagyja a választók elvárásait, és csak a saját ügyeikkel foglalkoznak. Ezt mondta 77, illetve 78 százalék. Nagy többség, 62 százalék szerint a királynőnek vissza kell utasítania, hogy bevonják a Brexittel kapcsolatos ügyekbe, és a politika fölött kell állnia. Boris Johnson személyével kapcsolatban is tartalmaz kérdéseket a felmérés, amely a konzervatívok erősödését mutatja, mióta Johnson átvette a kormányfői posztot. Ennek ellenére sokkal többen, 45 százalék 26 ellenében úgy véli, hogy Johnson miniszterelnökként nem képes egyesíteni maga mögött az országot. 29 százalék erre azt mondta, hogy nem tud válaszolni.

A Comres arról is megkérdezte az embereket, hogy mi miatt aggódnak a leginkább abban az esetben, ha az ország megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. A legtöbb ember, 68 százalék a megélhetési költségek emelkedésétől tart, emellett a többség 53, illetve 59 százalék a friss élelmiszer és gyógyszer hiányától tart.

Johnson kijelentette, hogy a jelenlegi haladék lejártával, október 31-én az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül újratárgyalni a kiválásról szóló megállapodást az EU-val, akár nem. A megállapodás nélküli Brexitet az alsóház képviselő közül sokan ellenzik, és Johnson korábban nem volt hajlandó kizárni, hogy a Brexit végrehajtása érdekében akár a képviseleti demokrácia legfontosabb szerve, a parlament felfüggesztésére is hajlandó.

Az Egyesült Királyság és az EU tavaly novemberben állapodott meg a kiválás feltételeiről, de az egyezséget a londoni parlament három alkalommal is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az ír-északír határ kérdése: a brit kiválás után ez lesz az EU külső határa, és miután a britek az egységes piacból és a vámunióból is kilépnek, a jelenleg fizikai formájában nem létező határon ellenőrzésre és az ehhez kellő infrastruktúrára lenne szükség.

Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont, az úgynevezett nagypénteki megállapodás sarkalatos pontja, amely az évtizedeken át tartó északír konfliktust zárta le. Ennek garantálására jobb híján az EU és London arról állapodott meg, hogy "vészmegoldásként" Észak-Írország nagyrészt része marad az egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze átmeneti, de határozatlan időre közös vámterületet alkot majd az EU-val, amíg nem sikerül jobb megoldást találni a határ átjárhatóságának biztosítására. Ez utóbbi - hogy az egész ország, és ne csak Észak-Írország maradjon gyakorlatilag a vámunióban - egyébként éppen a brit kormány kérése volt, miután a többség nélkül kormányzó konzervatívokat kívülről támogató, északír Demokratikus Unionista Párt nem volt hajlandó elfogadni, hogy Észak-Írország más szabályozás alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része.

Az EU következetesen elzárkózik attól, hogy a brit kormány által tavaly elfogadott kilépési megállapodást újra megnyissa és újratárgyalja, és a kilépés időpontjának legutóbbi elhalasztásakor a brit kormány is beleegyezett abba, hogy a kilépési megállapodást nem lehet újranyitni.