Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre új finanszírozási rendszert vezetnek be. Míg eddig az állami támogatás jórészt a felvett diákok számától függött, a jövőben meghatározó szempont lesz a tudományos, kutatási tevékenység is - írta a Magyar Nemzet szerdán.
A kormány tervei szerint az egész felsőoktatásra vonatkozóan bevezetnek egy "háromlábú" finanszírozási rendszert, amelyben külön támogatás vonatkozik az oktatás költségeire (továbbra is hallgatóarányos elosztásban), az üzemeltetés, az épületek fenntartásának fedezésére és a tudományos, kutatási tevékenység finanszírozására - írta a lap. Az osztrák mintán alapuló megoldás célja, hogy a felsőoktatási intézmények versenyképesebbé váljanak.
A szereplőket az objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában - közölte a lappal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, de az biztos, hogy az egyetemek gazdálkodása kiszámíthatóbbá és stabilabbá válik - tették hozzá.
Pavlik Lívia miniszteri biztos korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a tervek szerint az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt a felsőoktatási intézményekkel, amelyben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznak létre, így az egyetemek hosszabb távra tudnak tervezni. A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, a többi közöt azt, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban.
Az OPEC+ kitermelésnövelése és az amerikai vámdöntés előtt. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
