Mivel járhat a kijárási tilalom?

„Minden rendben lesz” jelentésű felirat olvasható egy plakáton Milánóban 2020. március 14-én. (Fotó: MTI/AP/Luca Bruno)

A járvány terjedésével esetleg bevezethetik

A kormány továbbra sem tervezi és a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs továbbra sem javasolja kijárási tilalom bevezetését vagy városok, településrészek lezárását - közölte a törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön sajtótájékoztatón. Így várhatóan a következő napokban erre nem fog sor kerülni, ugyanakkor a járvány terjedése napról-napra új helyzetet teremthet. Ezek egy részét közvetlenül is lehet érzékelni, így például a katonaság megjelenését a köztereken. De a helyzet eszkalálódása felé mutat, hogy hetvenegy vállalatnál kezdték el csütörtök reggel a munkát a Honvédelmi Irányító Törzsek, vagyis ennyi kulcsfontosságú céghez ment ki a hadsereg néhány tagja, hogy átvegye az irányítást a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely miniszter, és az Operatív Törzs vezetői is arra figyelmeztettek, hogy napokon belül drasztikusan megnőhet az esetszám Magyarországon. Ha megnézzük az európai analógiákat, akkor nem általános, de jellemző intézkedés, hogy ezekre reagálva kijárási tilalmat rendelnek el. Az iskolák fizikai bezárása kapcsán is csak akkor hoztak ilyen intézkedést, amikor az epidemiológiai szakértők a kockázatokat és a várható előnyöket mérlegelve optimálisnak látták ezt, úgy a kijárási tilalom elrendelése is akkor kerül terítékre, ha az valóban indokolt lesz. Mivel azonban a járványügyi helyzet napról-napra, sőt óráról-órára változik, nem kizárt annak a lehetősége, hogy újabb korlátozásokat léptet életbe a kormány, köztük a kijárási tilalmat.

Mit mond a magyar jog?

Európában és a kontinensünk határain túl is egyre több helyen korlátozzák az emberek mozgását annak érdekében, hogy a koronavírus okozta járvány terjedését lassítsák. Magyarországon csütörtökön még cáfolták, hogy a kijárási tilalom bevezetésére készülnének, ennek ellenére érdemes megnézni, hogy erről hogyan rendelkeznek a magyar jogszabályok.

Erről 2011. évi CXIII. törvény (ami a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szól) 70. §-ának 5) bekezdése azt írja:

Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

A korlátozó intézkedések kapcsán pedig úgy fogalmaz a jogszabály, hogy:

Elrendelhető:

a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,

b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

Tehát lehet akár országos szintű, de akár helyi is a kijárási tilalom. Szabadságot ad a jogszabály abból a szempontból, hogy a tilalom egész napra szól, vagy csak adott napszakra. (Arra az utóbbi években Magyarországon is volt precedens, hogy éjszakára 22.00 és 6.00 között egy-egy településen kijárási tilalmat rendeltek el.)

Az európai példák mintát jelenthetnek, de mindenütt eltérő a jogszabály

Ha megnézzük az európai analógiákat, akkor azt is láthatjuk, hogy a kijárási tilalom nem azt jelenti, hogy „mindenkire rázárják az ajtót”. Olaszországban például az emberek három indokolt esetben hagyhatták el a lakhelyüket, ezek a következők voltak: elmehetnek az emberek a munkahelyükre, élelmiszert vagy gyógyszert vásárolni, illetve orvosi kezelést igénybe venni. Kérdéses az is, hogy a kijárási tilalmat hogyan fogják ellenőrizni és szankcionálni, mert a fenti jogszabályból ez nem derül ki egyértelműen. Az is elképzelhető, hogy ha esetleg bevezetnék a kijárási tilalmat, akkor több részletkérdést rendeletben tisztáznak, így például azt, hogy a tilalom ellenőrzését a rendőrségre bízzák, vagy a hadseregre, esetleg mindkét szerv részt vesz ebben. Hasonlóképpen az esetleges szankciókra vonatkozó kitétel sem szerepel a törvény szövegében.

Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy Európában országonként eltérő a kijárási tilalom rendszere, szabályozása, ellenőrzése és szankcionálása is, így azokat nem lehet egy az egyben megfeleltetni Magyarországon.

Ezekben az országokban már bevezették

Legutóbb Szlovénia rendelt el kijárási tilalmat, aminek értelmében március 20-a éjféltől az ország lakosai csak akkor hagyhatják el lakhelyüket, ha munkába mennek, vagy élelmiszert és gyógyszert szeretnének beszerezni. Aki a szabályt nem tartja be, azt 400 euróra is bírságolhatják. Az országban már a hét elején leállt a tömegközlekedés, a repülőtereket is lezárták, valamint betiltották az 5 főnél nagyobb összejöveteleket.

Franciaországban három napja léptek életbe kijárási korlátozások, csak a legszükségesebbre szűkítették a franciák mozgását. Aki megszegi, szabályszegés büntetést vonhat maga után. Csak élelmiszert vásárolni, orvoshoz vagy gyógyszertárba lehet elmenni otthonról. Mindezt a jelek szerint nem igen akarják elég komolyan venni a franciák. Sokan járnak el sétálni, futni, kerékpározni, családosan kirándulni. A kijárások korlátozásának ellenőrzésére az utcákra vezényelt 100 ezer rendőr és csendőr 24 óra alatt 70 ezer embert igazoltatott, több minit 4 ezer esetben szabott ki 135 eurós bírságot azokra, akik nem indokolt esetben, vagy igazolás nélkül hagyták el a lakhelyüket.

A korlátozásokat az olaszok se tartják be maradéktalanul. Az országban március 8-a óta él a kijárási tilalom.  Az azóta eltelt 12 napban több mint egymillió embert ellenőriztek az utcákon. 50 ezer személy ellen indult feljelentés, mivel ok nélkül tartózkodott közterületen, ami azt jelenti, hogy nem munkavégzés, egészségügyi vagy más súlyos indok miatt ment el otthonról. A feltartóztatottak többsége idős ember.  A kiszabható bírság meghaladja a 200 eurót, komolyabb szabálysértés esetén több hónap börtön is járhat annak, aki feleslegesen van az utcán. Ha valaki engedély nélkül hagyja el a lakását, akár 12 év börtön is büntethető. Erről bővebben >>>

Szerbiában a kijárási tilalom este 8 és reggel 5 óra közötti időszakra vonatkozik. Kivételt képeznek a rendfenntartó erők és azok, akik nélkülözhetetlen munkát végeznek a harmadik műszakban. Komoly szigorítást jelent, hogy nem mehetnek az utcára a 65 év felettiek, az ötezer lakosnál alacsonyabb népességű településeken pedig a 70 év felettiek. Akik nem tartják be az elővigyázatossági intézkedéseket, azok akár 150 ezer dinár (400 ezer forint) büntetéssel is sújthatók.

Belgiumban keddtől egészen április 5-ig rendeltek el korlátozásokat. A rendelkezés szerint azonban lehetőség van „szabadban való testmozgásra”, de csak egyedül vagy közvetlen családtagokkal. Csak az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, bankok és posták lehetnek nyitva.

Kijárási korlátozások vannak Ausztria egész területén is, jelentősen szigorítva az emberek mozgását. Múlt vasárnap felszólították az osztrákokat, hogy vonuljanak házi karanténba, megtiltották az öt embernél népesebb összejöveteleket. A koronavírus Ausztriában elsőként a tiroli tartományban jelent meg, vesztegzár alatt van a tartomány összes települése. A Privátbankár.hu interjúja egy tiroli karanténban rekedt magyarral itt >>>>

Kijárási korlátozásokat vezetnek be Bajorországban is. Péntektől továbbra is szabad elmenni otthonról dolgozni, szabad orvoshoz, gyógyszertárba és élelmiszerboltba menni. Szabad sétálni, kutyát sétáltatni és sportolni, de csak egyedül vagy a legszűkebb családi körben.

Spanyolországban múlt vasárnap vezették be a kijárási tilalmat, miután egy nap alatt megduplázódott a koronavírus halálos áldozatainak száma. Hasonlóan a többi országhoz, a spanyolok is csak indokolt esetben hagyhatják el otthonukat: ha élelmiszert vásárolnak, gyógyszert kell venni vagy vészhelyzet adódik.

A kijárási tilalom egyben azt is jelentené a külföldi gyakorlat alapján, hogy a boltok közül csak legalapvetőbb napi szükségleti cikkeket árusítók, valamint a gyógyszertárak maradnának nyitva, az összes többire bezárás várna. Ezen a ponton érdemes azonban felidézni Gulyás Gergely miniszter véleményét a legutóbbi Kormányinfón, mely szerint a gazdaság működtetése az egyik legfontosabb szempont a járványhelyzetben. Ezzel ellentétes hatást váltana ki, ha bezárnának a kisiparosok, boltok, ami a munkanélküliséget tovább lökné a szakadék felé. Viszont a járvány terjedése egy ponton túl valószínűleg nem hagyna mérlegelési lehetőséget a kormány számára, és meg kellene hoznia a fájdalmas döntést. Kérdés, hogy ehhez mekkora esetszámot kell elérni.