Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube csatornáján közvetített sajtótájékoztatón előbb gratulált a magyar labdarúgó válogatott németországi döntetlenjéhez, majd az ünnepi szavak után leszögezte: az inflációból helyzet van Magyarországon. Az ebből fakadó kockázatokat pedig kezelni kell.
Emlékeztetett: a Monetáris Tanács legutóbbi ülésén kamatemelést hajtott végre, szerdától a jegybanki irányadó ráta 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedett.
Ahhoz, hogy az infláció a monetáris politika horizontján 3 százalékon stabilizálódjék, proaktív jegybanki lépésekre van szükség, amelyek első állomása a monetáris tanács keddi döntése volt
- fogalmazott a szakember.
Az összkép szerinte elég világos: a vártnál gyorsabb kilábalás a koronavírus-válságból, és ezzel párhuzamosan erősödő inflációs kockázatok.
Balatoni András kiemelte: az infláció szerkezete eltért attól, amire a jegybank márciusban számított; az összetétel tartósabb és magasabb áremelkedést jelez. Elsősorban az iparcikkek és a szolgáltatások áremelkedése volt kiugró, az inflációs alapfolyamatok voltak magasabbak. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció idei évre várható mértékét a jegybank egyformán 3,1 százalékra emelte a korábbi 2,7-2,9 százalékról. A friss inflációs jelentésében a jegybank az idei inflációs várakozását 4,1 százalékra emelte a márciusban becsült 3,8-3,9 százalékról, GDP-előrejelzését pedig 6,2 százalékra emelte a korábbi 4-6 százalékról.
A dinamikus növekedésnek köszönhető a munkaerőpiac helyreállása is, hamarosan megközelíthetjük a teljes foglalkoztatottságot, illetve a 3,5 százalékos munkanélküliséget. Hamarosan ismét munkaerőhiány jelenik meg, és javul az alkalmazottak bérpozíciója, a feszes munkaerőpiac a kereseteken is látható lesz. Közben pedig még fennakadások vannak a globális termelési láncokban. Ez pedig magasabb inflációt eredményez. Ezen folyamatokra válaszolt az MNB és szigorított a monetáris politikán.
A vállalatok szeretnének és akarnak is beruházni, a beruházási ráta 28-29 százalékos lesz a következő időszakban - jelezte Balatoni András. A külpiaci részesedés emelkedhet, ami az exportkapacitások kiépülésének köszönhető. Elsősorban idén jelenik meg ez a hatás, az ezt követő években fokozatosan lecsenghet.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
