Mivel és mennyit fizetnek a havonta esedékes - nem online - vásárlások során - erre a kérdésre adott választ a K&H ifjúsági index második negyedéves eredménye.
A kutatásból kiderült, hogy a felmérésben résztvevő 19-29 évesek 54 százaléka részesíti előnyben a különböző elektronikus fizetési alternatívákat. Az egy hónapban bankkártyával elköltött összeg átlagosan - a kiugró szélsőértékek nélkül - 88 ezer forint volt. A medián 50 ezer forintra jött ki, ez azt jelenti, hogy az elektronikusan fizető fiatalok fele ennél nagyobb összeget költ egy hónapban, a másik fele pedig ennél kevesebbet.
Nagyon nagy a szórás
Mindössze a fiatalok 5 százaléka beszélt 5 ezer forintnál alacsonyabb bankkártyás kiadásról, 3 százalékuk 5-10 ezer forintot mondott. 13 és 15 százalékuk tartozott a 10-24 ezer, illetve a 25-50 ezer forintos költési sávba. A legnagyobb tábort az 50-99 ezer forintért és a 200 ezer forintnál nagyobb összegben vásárolók adták, arányuk 21-21 százalékos.
Hogyan állnak az okostelefonok?
Érthető módon az elektronikus fizetők táborába tartozó dolgozó fiatalok jóval többek költenek, mint akik még tanulnak. Előbbiek átlagosan 112 ezer forintért vásárolnak egy-egy hónapban a bankkártyájukkal, míg a tanuló társaiknál 66 ezer az átlag.
Okostelefonnal jellemzően az érintett fiatalok 27 százaléka 10-24 ezer forintot költ, 17-17 százalékuk pedig 25-50 ezer, illetve 50-99 ezer forintot. Az okostelefonos vásárlásoknál az átlagérték a szélsőségek nélkül számítva 38 ezer forint, míg a medián 25 ezer forint lett a felmérés szerint.
A K&H ifjúsági index eredményei arra is rámutatnak, hogy míg a bankkártyás és okostelefonos fizetéshez képest jóval kevesebben, a fiatalok kevesebb mint 9 százaléka használja az okosórás és okoskarkötős megoldást a fizikai boltokban történő vásárlások esetén. Ez magyarázható azzal is, hogy utóbbi eszközök kevésbé elterjedtek.
A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. 
