Az EU-tagországoknak jogukban áll kizárni a szociális ellátások bizonyos köréből az uniós társállamokból érkezőket a tartózkodásuk első három hónapjában, és ilyen esetben nem kötelező az egyedi vizsgálat - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága (ECJ).
A németeknél már így van
A luxembourgi székhelyű uniós intézmény ítéletében egy német bíróság által feltett kérdésekre adott választ. Az ügy előzménye, hogy Észak-Rajna-Vesztfália német tartomány egyik munkaügyi központja megtagadta, hogy a megélhetési költségek fedezésére ellátásokat folyósítson a spanyol Joel Pena Cuevas és fia számára németországi tartózkodásuk első három hónapjában.
A hatályos német jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a külföldiek az első három hónapban főszabály szerint ki vannak zárva az ilyen ellátásokból - írta közleményében a bíróság.
Nem lehet túlterhelni a rendszert
Az ECJ csütörtöki határozatával megerősítette a közelmúltban kialakított ítélkezési gyakorlatát, miszerint az uniós polgárokról szóló irányelv lehetővé teszi, hogy az EU-tagállamok társadalombiztosítási rendszerük pénzügyi egyensúlyának megőrzése céljából az első három hónapban bármilyen szociális segítségnyújtást megtagadjanak a társországok állampolgáraitól. A bíróság szerint ilyen esetben nem kötelező az érintett személy egyedi helyzetének vizsgálata.
Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállami bíróságok az előttük folyamatban lévő jogvita keretében a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az ECJ elé.
Az uniós testület nem dönti el a jogvitát, a nemzeti bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxemburgi székhelyű testület határozata alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
