|
| Rendőr ellenőrzi egy kamionos hőmérsékletét Hegyeshalomnál, a határátkelőnél 2020. március 16-án. MTI/Krizsán Csaba |
A tegnap késő este megjelent Magyar Közlöny értelmében bővült azon vállalkozási tevékenységek köre, amelyek átmenetileg, júniusig mentességet élveznek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek megfizetése alól, és a munkavállalók is csak limitált egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. A lista bővítéséről lapunk kérdésére Gulyás Gergely már beszélt a tegnapi Kormányinfón, kilátásba helyezve, hogy még ezen a héten újabb tevékenységek kerülhetnek be ebbe a körbe.
A friss rendelet értelmében az alábbi tevékenységek élveznek a már rögzítetteken túl tehát mentességet:
- utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79)
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04) és
- belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
Várható volt, hogy a válságnak legelső körben kitett idegenforgalomból újabb tevékenységi körök kapnak kedvezményt, az utazásszervezők a sajtón keresztül már erősen lobbiztak az elmúlt napokban, hogy nekik is égető szükségük lenne a mentességre. A sétahajózás szintúgy egyik napról a másikra veszítette el az ügyfélkörét a járvány európai berobbanását követően.
A fizikai közérzetet javító szolgáltatás a fürdőket jelenti, egzakt leírás szerint ide tartoznak a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó és karcsúsító szalonok, masszázszsalonok. Nem ide tartozik viszont az orvosi gyógymasszázs és terápia, valamint a fitnessz és testépítő klubok.
Van azonban egy pontja a rendelkezésnek, amely szűkítő hatályú. E szerint: "A (10) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)–(7) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak".
A rendelet a mai naptól hatályos, ahogy egy másik is, amelyik viszont a járványhelyzetre tekintettel törli el a költségvetési tartalékok felhasználását korlátozó szabályokat. Az idei évről szóló költségvetési törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény idevágó passzusainak kiiktatásával a kormány illetékes minisztere szabad kezet kapott, hogy a rendkívüli tartalékból, valamint az Országvédelmi Alapból akkor költsön a megelőzésre, védekezésre, veszély elhárítására, amikor az indokolt. Ezen túl a pénzügyminiszter egy személyben dönthet a pénzek felhasználásáról - tehát nem kell megvárnia a kormány jóváhagyását - s az intézkedéseiről a veszélyhelyzet megszűnését követő 8 napon belül készít beszámolót a kormány számára - ideértve a Központi Maradványelszámolási Alapot is.
A tegnapig hatályban lévő jogszabályok értelmében a rendkívüli tartalékkeret maximum 40 százalékát lehetett volna elkölteni az első félévben, míg az Országvédelmi Alapnál a szokásos tavaszi, illetve őszi EDP-jelentésekhez köti alapesetben a törvény a felhasználás ütemetését.
Az idei költségvetésben a rendkívüli tartalékkeret 110 milliárd forintban lett meghatározva, az Országvédelmi Alapban pedig 378 milliárd forint volt január elején.
A lakását és a korábbi irodáit is átkutatták. 
