Az EIU kétszáznál több termékcsoportból összerakott áru- és szolgáltatáskosár négyszáz egyedi termékének helyi átlagárát számította ki, és ennek alapján állította össze éves listáját a világ 173 nagyvárosának dollárra átszámolt megélhetési költségeiről.
Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York. Az EIU a korábbi években 133 város költségindexeit mérte, az idén azonban 40 új várost vett fel a listára.
Az így immár 173 várost tartalmazó idei listán Tel-Aviv került az első helyre New Yorkhoz mért 106-os költségindexével.
Az EIU hangsúlyozza, hogy az izraeli nagyváros most először áll a WCOL-lista élén. Az elemzés szerint Tel-Avivot - amely tavaly decemberben még az ötödik helyen szerepelt - elsősorban az izraeli sékel jelentős erősödése, valamint az élelmiszerárak és a közlekedési költségek ezzel egyidejű meredek emelkedése tette a világ legdrágább városává az EIU költségszámítási módszertana alapján.
A felső tízes mezőnyön belül Párizs és Szingapúr holtversenyben a második, egyaránt 104-es WCOL-indexszel, utánuk Zürich (103), Hongkong (101), a viszonyítási alapként használt New York (100), valamint Genf (99), Koppenhága (97), Los Angeles (96) és Oszaka (94) következik.
Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel.
Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt 67 százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.
Az idei listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa: a cseh főváros New Yorkhoz mért 62 százalékos WCOL-indexével a 79. helyre került, nyolc hellyel magasabbra az egy évvel ezelőtti listához képest.
Az összehasonlító elemzés szerzői kiemelik, hogy a WCOL-indexek összeállításához használt helyi fogyasztói árak inflációja a lista egészét tekintve most volt a leggyorsabb az elmúlt öt évben, meghaladva a koronavírus-világjárvány előtt mért ütemeket is.
Az EIU számításai szerint a listán szerepelő 173 nagyváros helyi valutákban mért átlagos éves inflációja 2021-ben 3,5 százalék volt a tavalyi 1,9 százalék és a 2019-es 2,8 százalék után. Az idei WCOL-indexen belül a közlekedési költségek emelkedtek a leggyorsabban: egy liter ólommentes motorbenzin ára a vizsgált teljes mezőny átlagában 21 százalékkal nőtt az idén.
Dollárban számolva Hongkongban a legdrágább az üzemanyag a világon: az EIU kimutatása szerint itt átlagosan 2,50 dollárba (805 forintba) kerül egy liter benzin. Az idei WCOL-lista első helyén álló Tel-Avivban 2 dollár (644 forint) a benzin literje.
Az Economist Intelligence Unit szerdán bemutatott költséglistáján a világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a szíriai főváros, Damaszkusz, amely a New York-i szinthez mért 12 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 173. helyre került.
A legolcsóbb tízes mezőnyben szerepel Tripoli (23), Taskent (30), Tunisz (33), Almati (35), Karacsi (36), Ahmedabad (37), Algír (38), valamint Buenos Aires és Lusaka (egyaránt 39).
Csak Irán atomfegyver-programjával. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
