Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa Szerbiában tett márciusi látogatását követően tett közzé jelentést, mely ajánlásokat tartalmazott az igazságszolgáltatásra és a múlttal való szembenézésre, a szólás- és gyülekezési szabadságra, valamint a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan.
Az emberi jogi biztos felszólította a szerb hatóságokat, hogy fokozzák a háborús bűncselekmények esetében indított eljárások lezárását vádemelési határozatokkal, orvosolják a tanúvédelmi rendszerek hiányosságait, javítsák a nemzetközi és regionális igazságügyi együttműködést, továbbá a háborús bűncselekmények valamennyi áldozata számára biztosítanak hozzáférést a nemzetközi normáknak megfelelő gyors, megfelelő és hatékony jóvátételhez.
Felszólította Szerbiát, hogy lépjen fel a háborús bűnösök „széles körben elterjedt nyilvános dicsőítésével”, a háborús bűnök és a népirtás tagadásával és relativizálásával szemben, és tegyen az ellen, hogy a háborús bűnökkel gyanúsítottak nyilvánosságot kaphassanak elméletük terjesztéséhez. Hangsúlyozta: Belgrádnak el kell ítélnie minden atrocitást, valamint elő kell segítenie az elfogadást és a nyitottságot.
Az emberi jogi biztos szerint az újságírók biztonsága továbbra is komoly problémát jelent Szerbiában.
„Az újságírók ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt azonnal és hatékonyan ki kell vizsgálni, az elkövetőket felelősségre kell vonni, a köztisztviselőknek pedig tartózkodniuk kell az újságírók elleni támadásokra és rágalmazásra ösztönző, az elkövetőket bátorító beszédmódtól”
– fogalmazott.
Mijatović felszólította a szerb hatóságokat, hogy biztosítsanak finanszírozást, illetve teremtsenek biztonságos környezetet a civil szervezetek és az emberi jogi jogvédők munkája számára, és lépjenek fel az újságírók, emberi jogi jogvédők és aktivisták elleni stratégiai perek „elterjedt alkalmazásával” szemben. Felszólított továbbá a békés gyülekezés szabadságához való jog korlátozásának felszámolására, illetve arra, hogy a szerb hatóságok tartózkodjanak a közterületek biometrikus megfigyelésének bevezetésétől és a biometrikus adatfeldolgozástól. Ezzel összefüggésben módosítsák a belügyi törvényjavaslatot – szögezte le.
Az emberi jogi biztos üdvözölte a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai keret elmúlt években történt megerősítését, ugyanakkor a végrehajtás fokozására szólított fel, valamint a nemi alapú erőszak állandósulásához hozzájáruló, „továbbra is diszkriminatív” nemi sztereotípiák elleni küzdelemre.
Mijatović aggodalmát fejezte ki a nők elleni erőszak szerbiai terjedéséről szóló beszámolók miatt, és arra ösztönözte az illetékes hatóságokat, hogy kezeljék a jelenséget azáltal, hogy a meglévő jogszabályokat összhangba hozzák a vonatkozó normákkal és fokozzák végrehajtásukat. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra is felszólított, hogy Belgrád tegyen lépéseket a nők és lányok ellen az online térben elkövetett erőszak felszámolására.
(MTI)
Digitális cenzúra a válság közepén.
