A szombaton késő este közzétett nyílt levelet 229 tudós, egyetemi oktató és kutató írta alá. A felhívás kezdeményezői különösen elgondolkodtatónak tartják a brit kormány cselekvési menetrendjét, amelynek célja az emberek közötti távolságtartásra irányuló intézkedések még további késleltetése. A brit kormány a héten életbe léptette intézkedési tervének új szakaszát, amelynek hivatalosan meghatározott célja, hogy a járvány minél később és minél alacsonyabb szinten érje el csúcspontját.
A hivatalos útmutatás az, hogy azok különítsék el magukat környezetüktől - beleértve saját családtagjaikat - legalább hét napra, akik makacs, száraz köhögéssel küszködnek és 37,8 fokos vagy ezt meghaladó lázuk van. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva pénteken kijelentette: az új típusú koronavírus okozta járvány terjedését úgy lehet a leghatékonyabban fékezni, ha a betegek saját magukat különítik el környezetüktől.
Az iskolák bezárását és a nagy tömegeket vonzó szabadtéri rendezvények tilalmát azonban a brit hatóságok eddig nem rendelték el, és ez éles kontrasztban áll azokkal a drákói korlátozó intézkedésekkel, amelyeket sok más európai országban életbe léptettek.
Több tízezer fertőzött lehet
Pedig a 229 tudós által aláírt nyílt levél szerint a Nagy-Britanniában azonosított fertőzések száma a jelenlegi adatok szerint összhangban van azzal a növekedési görbével, amelyet más országokban, köztük Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban már korábban megfigyeltek.
Ugyanezek az adatok arra vallanak, hogy a nagy-britanniai fertőzöttek száma néhány napon belül több tízezerre emelkedhet - áll a felhívásban. Nagy-Britanniában jelenleg 1149 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma a legutóbbi adatok szerint 21.
...vagy inkább több millió?
A brit egyetemek és kutatóintézetek tudósainak nyílt levele szerint azonban ha a fertőzéses esetek száma korlátozás nélkül növekszik tovább, akkor a járvány néhány héten belül több millió embert érinthet. Ez azzal a súlyos kockázattal járna, hogy az állami egészségügyi szolgálat (NHS) nem lesz képes megbirkózni az intenzív kezelésre szoruló betegek áradatával.
Jelenleg az úgynevezett “nyájimmunitás” elérése sem tűnik életképes lehetőségnek. Ez ugyanis az NHS-t még nagyobb stressznek tenné ki, és sokkal több emberéletet tenne kockára, mint ahány halálos áldozattal a járvány egyébként óhatatlanul járna. Ez egyenes utalás Sir Patrick Vallance tudományos főtanácsadó minapi kijelentésére, amely szerint a nyájimmunitás - vagyis a társadalmi szintű immunitás azon szintje, amely mellett már nehezen terjed a járvány - akkor alakulna ki, ha a brit lakosság 60 százaléka átesne az új koronavírus okozta fertőzésen.
A "nyájimmunitás"
A brit egészségügyi minisztérium szombat éjjel közzétett nyilatkozata szerint Sir Patrick szavait félreértelmezték, a nyájimmunitás elérése nem a brit kormány akciótervének része, hanem egy-egy járvány természetes velejárója. A tudósok nyílt levelének aláírói azonban az emberek elkülönítésére eddig tett brit lépéseket elégtelennek minősítették. További, erőteljesebb korlátozó intézkedéseket kell hozni, ugyanúgy, ahogy az a világ más országaiban már megtörtént. Ezzel drámai mértékben lassítani lehet a fertőzések számának növekedését és több ezer emberéletet lehet megóvni.
Egy másik, szintén szombat este közzétett nyílt levélben kétszáz vezető viselkedéstudományi szakértő azt a kormányzati hozzáállást kérdőjelezi meg, amely szerint azért nem szabad túl korán bevezetni korlátozó intézkedéseket, mert a lakosság éppen akkor kezdene belefáradni e korlátozásokba, amikor azokra a legnagyobb szükség lenne. A szakértők nincsenek meggyőződve arról, hogy van elégséges tudásanyag az ilyen “magatartási kifáradásról”.
A felhívás szerint a kínai és a dél-koreai tapasztalatok kellően biztatók ahhoz, hogy a brit kormány legalább kísérletet tegyen radikális magatartási változtatásokat célzó intézkedések bevezetésére, mivel e lépések sikere esetén nagyon nagy számú emberéletet lehetne megvédeni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
