Csaknem másfél éve nem látott szintről indította az évet a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke; az üzleti várakozások 2015. évi, a fogyasztóiak pedig 2014. évi csúcspontjuk közelében voltak januárban - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből, amelyet az Európai Unió támogatásával készít.
|
| Forrás: GKI |
Még mindig van gyenge pont
A konjunktúraindex a tavaly decemberi mínusz 1,5 pontról 1,0 pontra emelkedett, az üzleti bizalmi index 4,7 pontról 7,2 pontra, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 19,2 pontról mínusz 16,6 pontra javult januárban. Az üzleti bizalmi index emelkedése a szolgáltató cégek látványosan megugró, másfél évtizede nem tapasztalt optimizmusának eredménye. Emellett az ipari várakozások minimálisan javultak, az építőipariak hasonló mértékben romlottak, a kereskedelmiek pedig lényegében nem változtak:
- Az iparban javult az elmúlt időszaki és a várható termelés, valamint a rendelésállomány - ezen belül az exportrendelések - megítélése is. A készletekről alkotott vélemény viszont rosszabb lett, a válaszadók megítélése szerint a termelés bővítésének fő akadálya az elégtelen belföldi kereslet és a szakképzett munkaerő hiánya.
- Az építőiparban a mélyépítő cégek várakozásai romlottak, a magasépítőké nem változtak, vagyis a bejelentett lakáspolitikai intézkedések egyelőre nem növelték az optimizmust. Januárban az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományé viszont romlott januárban.
- A kereskedelmi bizalmi index továbbra is bennmaradt az elmúlt két évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése az emelkedőnek érzett készletszint ellenére javult, a rendeléseké nem változott. A szolgáltatói bizalmi index utoljára 2000 őszén volt ilyen magas, jobb lett az általános üzletmenet és a forgalmi helyzet, valamint az értékesítési kilátások megítélése is.
Munkatársat keresnek
A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, a lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban decemberhez képest nem változott.
Az áremelési törekvés az iparban és meglepő módon a szolgáltató szférában is visszafogottabb lett, a kereskedelemben viszont élénkült. Az építőiparban az áremelésre és árcsökkenésre számító cégek aránya azonos, árnyomás továbbra sem érezhető. A fogyasztók inflációs várakozása tovább csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban érezhetően javult, s mindegyikben több a javulásra, mint a romlásra számító cég. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett, de körükben a pesszimisták vannak némi többségben.
A fogyasztói bizalmi index a decemberi enyhe növekedést követően januárban gyorsuló ütemben emelkedett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is jobbnak ítélte, mint az előző hónapban.
Már 7100-an jelentkeztek a programra, a nyertesek több mint fele megkapta a pénzt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
