Nagy ívben kerüljük a konyhát

A magyarok keveset főznek és akkor is igyekeznek megúszni a feladatot. A kényszeredett főzés oka az idő- és helyhiány, a hosszú procedúra és a vele járó rendetlenség - derült ki a Gfk. Hungary Piackutató Intézet és az IKEA svéd lakberendezési áruház közös felméréséből.

Az Élet a konyhában című kutatás a főzési és étkezési szokásokat, a konyhák berendezésének fontosságát vizsgálta októberben Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. A magyar piacot illetően a Gfk. Hungary Piackutató Intézet a főzésért otthon "felelős", 20 és 59 év közötti személyekkel készített interjút, 600 fős mintával dolgozva.

A megkérdezettek közel kétharmadában él a gondolat, hogy a főzés összehozza a családot, de közben nemhogy nem főznek együtt, de a családok fele nem is eszik együtt.

Pedig a megkérdezettek háromnegyede úgy véli, hogy egy odaadással elkészített étel egy szép ajándékkal is felér és a főzést kreatív, művészi tevékenységnek tekinti. Sőt, minden második meginterjúvolt véleménye, hogy a főzés megnyugtat és felvidít.

Ez az egyik attitűd, a másik szerint minden második ember csak kötelességként éli meg a főzést és minden harmadik nem otthon készített ételt fogyaszt hétköznap.

A sajtótájékoztatón felkért hírességek, köztük Béres Alexandra, T. Nagy Tamás sajtkereskedő és Tyll Attila műsorvezető agitáltak a főzés mellett - kiderült, hogy mindegyikük szeret a konyhában tartózkodni, azt tekinti igazi életterének.

A kutatás eredményeit felhasználva a svéd lakberendezési áruház mozgalmat indított a maga eszközeivel az örömteli főzésért, felhasználva a kutatás során készített interjúk tapasztalatait. Ezek között van például, hogy mindössze minden tizedik ember vall design-központú szemléletet, ha konyháról van szó. Inkább a praktikum a szempont. Ugyancsak minden tizedik megkérdezett véli úgy, hogy a konyha kialakításánál a pénz a legfontosabb.

A hasunkra hajtanak az akciókkal
Fogyóban a kávéfőzési kedv 
Zsíros lesz az ebéd: méregdrága az étolaj

MTI