Az első negyedévben az államháztartás központi alrendszere - az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás - 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami lényegesen kevesebb a tavaly január-márciusi 871,9 milliárd forint deficitnél - erősítette meg az előzetes adatokat szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).
A bevételek 640,8 milliárd forinttal (14,8 százalékkal) nagyobbak, a kiadások 89,2 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) kisebbek voltak, mint a múlt év első három hónapjában.
Az első negyedév végén a központi költségvetés 139,6 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,7 milliárd forint hiánnyal zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 1,4 milliárd forintos többletet értek el.
Az első negyedévi deficit az idei évre előirányzott 998,4 milliárd forint pénzforgalmi hiány 14,2 százalékát teszi ki, míg a múlt év azonos időszakában 60,3 százalékos volt ez az arány.
Márciusban 209,3 milliárd forint lett a havi hiány, kevesebb az egy évvel korábbi 345,3 milliárd forintnál.
A PM közleménye szerint az 1,8 százalékos hiánycél az államadósság arányának további mérséklésével párhuzamosan teljesíthető.
A PM közölte: az első három hónapban általános forgalmi adóból 305,4 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 41,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 64,1 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 28,1 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában.
Az uniós fejlesztési projektek továbbra is jelentősen befolyásolták az egyenleget: március végéig összesen 283,7 milliárd forint uniós bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az idei évre előirányzott összeg 15,1 százaléka, a kiadások pedig a programok előfinanszírozása miatt 344,3 milliárd forintot, az éves összeg 17,6 százalékát értek el.
Az első negyedévben tavalyhoz képest a költségvetés több hazai forrást biztosított például a Modern Városok Program fejlesztéseire, a vasúthálózat megújítására, illetve a vállalkozások hatékonyságnövelő beruházásainak támogatására - hívták fel a figyelmet.
A minisztérium tájékoztatójából kiderül, a bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 106,7 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 14,1 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, mely a tárca szerint a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A társadalombiztosítási alapok bevételei 30,2 milliárd forinttal meghaladták a tavalyi első negyedévit és az időarányosnak megfelelően az éves előirányzat 24,4 százalékát érték el. A kiadások is a tervezett összeg 24,5 százalékánál tartottak március végén, bár 61 milliárd forinttal nőttek a tavalyi első negyedévhez viszonyítva.
A központi költségvetés adóssága március végéig 350,2 milliárd forinttal 29 038,4 milliárd forintra nőtt a tavalyi év végéhez képest, devizaadóssága pedig 411,3 milliárd forinttal 5313,5 milliárd forintra csökkent március végéig az elmúlt év végéhez képest, amiből 397,5 milliárd forintnak megfelelő összeget a nettó törlesztés 29,3 milliárd forintot az árfolyamváltozások magyaráznak. A devizaadósság március végén az összes államadósság 18,3 százalékát tette ki, a múlt év végi 20,0 százalékkal szemben.
Március végén a lakossági állampapírok állománya 7497,2 milliárd forintot tett ki, ami 18,5 milliárd forint csökkenést jelent december vége óta, amiben nem háztartásoknál lévő lakossági állampapír-állomány leépítése játszott szerepet.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
