Nagyot mentek az ukránok Bahmutnál

• Kína folytatja Ukrajna humanitárius támogatását, egyúttal sürgeti az ukrajnai válságban érintett feleket, teremtsék meg a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket – áll a kínai külügyminisztérium csütörtöki közleményében, melyet nem sokkal Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Kijevben folytatott egyeztetései után tettek közzé. „Nem létezik csodagyógyszer az ukrajnai válság megoldására, a feleknek – a háború lezárása érdekében – maguknak kell megteremteniük a békemegbeszélésekhez szükséges feltételeket” – szögezte le a tárca. A külügyminisztérium részéről hangsúlyozták, hogy Peking továbbra is sürgeti a nemzetközi közösséget, igyekezzenek megtalálni „a legnagyobb közös nevezőt” az ukrajnai válság lezárásához, hozzátéve, hogy Kína maga is erőfeszítéseket tesz a béke mielőbbi helyreállításáért. Li Huj szerdán találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, a tárca bejelentése szerint pedig megegyeztek abban, hogy a két ország folytatja a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést. Kulebával folytatott egyeztetésében a különmegbízott Kína részvételének fontosságát hangsúlyozta a háború lezárását célzó békeerőfeszítésekben. Kuleba kiemelte, hogy Ukrajna nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek területeinek elvesztését vagy a konfliktus befagyasztását eredményeznék.
• A japán védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy júniusban két ukrán háborús sérült katona kap rehabilitációs kezelést egy japán katonai kórházban. A sebesülteket a tokiói Önvédelmi Erők Központi Kórháza fogadja a tárca közleménye szerint, azt azonban nem részletezték, hogy milyen természetűek a katonák sérülései, és arról sem tájékoztattak, hogy a későbbiekben további háborús sebesült ukrán katonákat is kezelnek-e majd Japánban. Egy japán kormánypárti képviselő a hivatalos közlemény megjelenése előtt elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy külföldi katonákat kezelnek a kórházban. A név nélkül nyilatkozó politikus hozzátette, hogy a kezelés költségét zömmel a japán fél állja.
• Csak az Egyesült Államok jelentős európai szerepvállalása, valamint a NATO és az Európai Unió bővítése, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése akadályozhatja meg az orosz birodalmi ambíciók megvalósítását – jelentette ki a lengyel elnök csütörtökön egy varsói nemzetközi konferencián. Andrzej Duda beszédével nyílt meg a lengyel külügyi intézet (PISM) kétnapos, az ukrajnai helyzetről is foglalkozó, Strategic Ark nevű konferenciája. Online formában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt. A konferencián részt vesz Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka is. Duda aláhúzta: a Nyugatnak elsősorban katonai és humanitárius területen kell támogatnia Ukrajnát, az Európai Uniónak (EU) és a G7-csoportnak pedig újabb szankciókat kell életbe léptetnie Oroszországgal szemben. A globális közösséggel meg kell értetni, hogy jelenleg Ukrajnában dől el a világ sorsa, hiszen Oroszország sikere más államokat is agresszív politikájuk megvalósítására biztatna – húzta alá az elnök. Lengyelország célja Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának biztosítása, ez a szükséges reformok megvalósítására biztatná Kijevet – hangsúlyozta Duda, hozzátéve: reméli, hogy a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján olyan döntések születnek, amelyek „közelebb hozzák Ukrajna NATO-tagságát”. Arra kell felkészülni, hogy Oroszország folytatja agresszív politikáját, ezért Lengyelország továbbra is támogatja az Egyesült Államok erőteljes európai szerepvállalását, a NATO keleti szárnyának megerősítését, valamint az észak-atlanti szövetség és az EU bővítését – jelentette ki Duda, hozzáfűzve: ez az egyetlen módja annak, hogy az orosz birodalmi ambíciók ne érvényesüljenek. „Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, és meg kell értenie, hogy az egyesült, szabad világ szembeszáll, és a jövőben is szembe fog szállni vele” – zárta beszédét az államfő. Volodimir Zelenszkij felszólalásában aláhúzta: Ukrajnának a végső győzelemig kell harcolnia. Mint mondta, Moszkva „a békéről és a diplomáciáról kezd beszélni”, valójában azonban időt akar nyerni a háború folytatására. Reményét fejezte ki, hogy a NATO-csúcstalálkozón hozandó döntések lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását.
• Az ukrán csapatok az elmúlt nap során különböző irányokban 150-1700 métert nyomultak előre a Donyeck megyei Bahmut térségében, az összecsapásokban meghalt 130 orosz katona, 145 megsérült, négyet pedig foglyul ejtettek – számolt be Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője egy csütörtöki tévéműsorban. „Bahmut továbbra is a kelet-ukrajnai harci cselekmények középpontjában van. A harcok során egységeink – annak ellenére, hogy személyi állományban, lövedékekben és felszerelésben hátrányban vannak az orosz erőkkel szemben –, tovább nyomulnak előre” – fogalmazott a szóvivő. Megjegyezte viszont, hogy az oroszok még mindig igyekeznek teljesen elfoglalni Bahmutot, noha a várost szinte teljesen romba döntötték. „Az orosz erők 487-szer nyitottak tüzet ágyúkkal és rakétatüzérséggel az ukrán állásokra, 25 harci összecsapás, hat légitámadás is volt” – fűzte hozzá Cserevatij. Tájékoztatása szerint az ukrán erők a harcokban megsemmisítettek két orosz önjáró tüzérségi eszközt, egy Orlan-10 típusú drónt, és nyolc katonai raktárt.
• Csoportos csapásokat hajtott végre az éjszaka folyamán nagyhatótávolságú tengeri és légi indítású precíziós fegyverekkel az orosz haderő Ukrajnában a külföldi gyártmányú fegyvert és felszerelést tároló nagy raktárak, valamint ukrán tartalékok ellen – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Az orosz hadijelentésben – anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna – az áll, hogy a támadások az ukrán fegyveres erők jelentős fegyver- és lőszerkészleteit semmisítették meg, valamint megakadályozták a tartalékok átirányítását a hadműveleti területekre. Konasnekov az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 520 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, elérhette a kétszázat azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A harcokban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között két harckocsit, egy Szu-24-es repülőgépet és egy Mi8-as harckocsit említett. A donyecki régióban lévő Bahmut ostromával kapcsolatban azt mondta, hogy a rohamegységek – légideszant egységek, valamint a tüzérség és harcászati légierő támogatásával – folytatták a város „felszabadítását”. Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője csütörtökön azt mondta, hogy Bahmutban már csak a Domino negyed és a kertes házak egy része maradt ukrán kézen, és közelinek jósolta a város „felszabadítását”. Az állította, hogy a szárnyakon a csapaterősítésnek köszönhetően javult a helyzet. Jevgenyij Prigozsin, a bahmuti ostromban kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója ugyanakkor a sajtószolgálata Telegram-csatornáján megosztott hangüzenetében nehezményezte, hogy az orosz egységek Sacco és Vanzetti település közelében állásokat adtak fel.
• Felfüggesztették a vasúti forgalmat Szimferopol, a Krím félsziget fővárosa és Szevasztopol között, miután egy gabonát szállító tehervonat kisiklott – közölte csütörtökön a régió oroszországi vezetője. A kisiklást „kívülállók beavatkozása” okozta – erősítette meg közleményében a krími vasúttársaság. Szergej Akszjonov orosz kormányzó azt mondta, hogy a gabonával megrakott vagonok kisiklottak, de senki sem sérült meg.
• A fekete-tengeri gabonával kapcsolatos megállapodást további két hónappal meghosszabbították, amit António Guterres, az ENSZ főtitkára „jó hírként” üdvözölt a világ számára. Egy nappal azelőtt történt, hogy Oroszország kijelentette volna, hogy kilép a paktumból, mert állítása szerint saját gabona- és műtrágyaexportját akadályozza.
• A Kreml csütörtökön azt közölte, hogy Moszkvába látogat az afrikai országok delegációja, akik azt remélik, hogy bemutatják kezdeményezésüket az ukrajnai konfliktus lezárására. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy Moszkva kész meghallgatni „minden javaslatot”, amely segít megoldani a konfliktust.

• Kína több pekingi külképviseletet arra kért, hogy ne helyezzenek „politizált propagandát” épületeiken – közölték diplomaták a Reuters hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a kérés az orosz invázió óta lobogó ukrán zászlókra irányul.
• A bírósági dokumentumok szerint Jack Teixeira, az amerikai légi nemzeti gárda tagja többször is figyelmeztetést kapott minősített iratok helytelen kezelése miatt. Teixeirát azzal vádolják, hogy szigorúan titkos dokumentumokat osztott meg a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdésekről a Discord egyik chatszobájában. Úgy tűnik, hogy a kiszivárgott dokumentumok részletesen bemutatják az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnának nyújtott segélyeit, valamint az Egyesült Államok hírszerzési értékeléseit a szövetségesekre vonatkozóan, amelyek feszültté tehetik a kapcsolatokat ezekkel az országokkal. Némelyik irat februárból és márciusból valós idejű részleteket mutat Ukrajna és Oroszország harctéri pozícióiról, valamint a szövetségeseitől Ukrajnába áramló harctéri felszerelések pontos számáról.
• Moldova már nem használ orosz földgázt vagy elektromos áramot, miután az ukrajnai háború kitörése óta megszüntette függőségét – mondta Dorin Recean miniszterelnök csütörtökön.

(MTI, The Guardian)