Összesen 256 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből tavaly és idén szeptemberig Orbán Viktor miniszterelnök és stábjának közügyekben végzett utazásaira – derült ki a Népszava adatigénylésére a Külügyminisztériumtól megkapott listából. Eszerint a kormányfő és kísérete 2019 év elejétől idén szeptemberig 55 alkalommal utazott külföldre, a két év alatt összesen 93 napot volt távol Magyarországtól, azaz évi 250 munkanappal számolva minden ötödik munkanapon házon kívül volt a miniszterelnök.
A cikk szerint az egy napos utazásokkal magyarázható, hogy a negyedmilliárd nagyobb része, 149 millió forint útiköltségre ment el, míg szállásra „csak” 95 milliót költöttek el. Az utazások közül a legdrágább az idén januári három napos indonéz kiküldetés volt, amikor a 12 fős küldöttség 80 millió forintba került az államnak. Tavaly március végén az Afrika nyugati partjai mellett lévő Zöld Foki Köztársaságba vezetett a kormányfői delegáció útja.
Az egzotikus utazásra Orbán Viktor Szijjártó Péter, Budai Gyula, Rahói Zsuzsanna, Maróth Miklós, Tellér Gyula, Ponevács Pana Petra és Szőcs Géza kísérte el. A Külügyminisztérium nem adta meg, hogy melyik esetben repült a kormányfő nemzetközi légitársaság gépével, és mikor volt olyan, hogy a „honvédségi csapatszállítónak” vásárolt – ám effektíve kormánygépként üzemelő - Airbus gépeket használták. A tájékoztatás szerint a két év alatt 20 alkalommal repült Orbán Viktor a magyar honvédségi luxusrepülővel.
A két napos utazások esetén egy vendégéjszakával kalkulálva (illetve háromnapos esetén kettővel) az jön ki a Népszava szerint, hogy Orbán Viktor és kísérői fejenként és átlagosan 78 ezer forintot fizet egy éjszakai szállásért. Hozzátéve: ez átlagos érték, a delegátusba a tolmácsokat és a biztonságiakat is beleszámítottuk, akik viszont nagy valószínűséggel nem ugyanolyan kategóriájú szállásra kerülnek, mint a miniszterelnök.
Nagyon enyhe a plusz. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
